Aranykönyv a győri ipar tiszteletére

1932 a győri kézműipar sikerekben leggazdagabb éve volt. A város mesterei ekkor arattak győzelmet a VI. Országos Kézművesipari Kiállítás és Aranykoszorús Mester Versenyen.

Az 1932-es versenyen a győri mestereknek sikerült letaszítaniuk a „trónról” az akkor verhetetlennek számító Debrecent. A Győri Ipartestület szekciója a kiállítótér hátuljába került, ennek ellenére már a megnyitó előtt magára vonta a figyelmet. 

– Huszonnégy győri iparos több mint 1300 tárggyal képviseltette magát a szekcióban. Voltak köztük lakatosok, kádárok, cukrászok, húsiparosok és még sokan mások. A szekció arculatát azonban a neves iparművész, Schima A. Bandi fogta össze – mondta el dr. Pápai Emese művészettörténész, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főmuzeológusa. – A tárgyak válogatása és a kiállítás dekorációja is az ő munkája. 

Az egyhetes esemény során az országos sajtó szuperlatívuszokban beszélt a győriekről. Nemcsak a közönséget, hanem a zsűrit is sikerült elkápráztatniuk. A bírák 2 arany- és 7 ezüstkoszorút ítéltek oda a győri mestereknek, emellett 8 arany- és 4 ezüstérmet. Ezzel a város iparossága szerezte meg az összesített első helyet és vele a Kaszab Aladár- vándordíjat. 

– A debreceni versenytársak még megpróbálták megóvni a címet, de nem volt kérdéses a győri győzelem. Az eseményen Schima A. Bandi és Tolnay Imre mérlegkészítő kapott aranykoszorús mester címet, ami a korabeli iparosszakma legkimagaslóbb elismerése volt. Schima A. Bandi iparművészként kapta meg a címet. A két világháború közötti időszakban ez mindössze négy iparművésznek sikerült. 

A diadal után a városi ipartestület emléket szeretett volna állítani a kiváló mestereknek, így született meg az Aranykönyv ötlete, amelynek elkészítését Schima A. Bandi lelkesen elvállalta. Az aranyozott lapszélekkel és grafikákkal díszített oldalak el is készültek, és a mester asszisztensei személyesen vitték el a felkért személyeknek, hogy írják rá a győri iparosoknak szánt gondolataikat. Méltató szavak érkeztek többek között olyan méltóságoktól, mint József Ferenc főherceg, Kenéz Béla kereskedelmi miniszter vagy dr. Szauter Ferenc győri polgármester. Emellett a mesterek rövid életrajzukat is beleírták a készülő alkotásba. Sokaknak azonban sajnos nem volt szívügye az Aranykönyv. Számos felkért közreműködő ígérete ellenére nem küldte vissza a lapot, elkeverte vagy összegyűrte azt. Schima A. Bandi 1932-től 1941-ig próbálta összegyűjteni hozzá az oldalakat, míg végül feladta. Élete legrémesebb munkájaként hivatkozott rá, amelyet végül önhibáján kívül sosem fejezett be. Az összegyűjtött oldalakat azonban azóta is őrzik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban.