Miniatűr fák varázsolták el a látogatókat Győrben

A munkáját bemutató Bonsai Klub egy Messenger-csoportból nőtte ki magát, melynek első három tagja Király László, Gábor Domokos és Jánosa Gyula volt. Ma már 16 körüli a tagok létszáma, akiket a közös hobbi és a viszonylagos földrajzi közelség hozott össze. A klímaexpón a csoport több tagjának mintegy 20−25 növényét mutatták be.

– Ha az ember elkezd vele foglalkozni, azt gondolja, elég nekem egy-két növény. De aztán azt veszi észre, hogy jócskán megszaporodnak. Nekem már 150 körüli növényem van. Ezek közül persze nem mindegyik bonsai, hiszen csak azokat hívjuk annak, amik már tálban vannak – mesélte a csornai Király László, aki azt is elárulta, hogy amíg kialakítják az ágrendszert, addig nevelőedényben van, hogy a gyökerek erősödjenek, amikor pedig már nem akarják, hogy tovább nőjön, beleteszik egy megfelelő méretű és formájú, szépséges tálba. A növények a legjobb japán mű- és szerves trágyákat kapják, semmit sem kell nélkülözniük. A benti klímát nem bírják, télen a szabadban telelnek, nyáron a nagy melegben naponta 2−3-szor is öntözik őket. 
S hogy mennyi időt kell foglalkozni velük? 
– Sokat. Napi elfoglaltságot igényel. Amennyi munkát beletesz az ember, a fa annyit ad vissza a gazdájának. Ha valaki nem foglalkozik vele eleget, megcsúnyul, elsorvad. Én három napnál hosszabb időre nem hagyom magukra, de addig is mindig megszervezem a gondozásukat – mesélte Király László.

A kiállítás elrendezésében a helyi szakemberek segítségére volt Katona Ervin, a Nemzeti Bonsai Gyűjtemény szakmai főkurátora, a füvészkerti bonsai-gyűjtemény karbantartója, az Egyetemi Bonsai Club elnöke.
– A Fővárosi Állat- és Növénykertben a japánkertben látható egy 50−60 darabos gyűjtemény, ennek a szakmai gondozása a feladatom. Magyarországon meglepő módon egyre többen foglalkoznak bonsai-jal. Szinte minden elméleti információ fenn van az interneten, az Egyetemi Bonsai Club pedig Budapesten oktatja is. Nagyon sok bonsai-műhely létezik, ahol mesterek a gyakorlatban is tanítják növények kialakítását, megtartását – tudtuk meg az országosan elismert szakembertől, aki arról is beszélt, hogy Japánban az istenek találkozóhelyeinek vélték és szentként tiszteltek egy-egy fát. Zarándokhelyekké vált egy-egy idős fa, és ezt megpróbálták az otthonaikba bevinni kicsinyített formában. Hozzánk a növény szeretete, a növényalakítás, a technika elsajátítása jött át a filozófiai háttere nélkül. Különböző méretűek a bonsai-ok, a legkisebb japán kifejezéssel élve a mame, avagy a babszem, 6−12 centiméteres, a legnagyobb pedig körülbelül egy méter. 

– A növénnyel foglalkozóknak tudni kell, hogy az hol él, és azokat a körülményeket kell megteremteni kicsiben. Tudni kell azt is, hogy bizonyos beavatkozásokra hogyan fog reagálni. Rengeteg stílus létezik, melyek kialakítását a japánok leírták. Hogy kell formálni, milyennek kell kinézni a növénynek és annak megfelelően kell irányítani a növekedését, mert itt ez a lényeg: irányítani kell a növekedését – avatott be a bonsai-világ rejtelmeibe Katona Ervin. – Lehet a természetből is beszerezni növényt, de felhívnám a figyelmet, hogy tisztelni kell a természetet, nem szabad természetvédelmi területekről gyűjteni. Először a gyökereket részben el kell távolítani és az első nevelési fázisban a gyökeret kell erősíteni, utána történik az ágrendszer kialakítása. A fa alakja eleve meghatározza, hogy milyen lesz. Van olyan, hogy valaki elképzeli, mit szeretne, és olyan növényt keres hozzá, ehhez kertészetekben lehet előanyagot vásárolni. Persze meg lehet vásárolni készen is a növényt, de az nem olcsó mulatság. Egy 40−50 centiméter magasságú, szép tálban lévő növény 5−6 ezer euró körül van. A legidősebb fa, amit én ismerek, az közel 100 éves, a természetben is a leghosszabb életű élőlények a fák. Hazánkban a bonsai-nevelésnek még nincs olyan nagy hagyománya, mindössze 30−35 éve foglalkoznak vele. 
– Az Egyetemi Bonsai Club minden évben szervez egy országos kiállítást áprilisban a kertészeti egyetemen, amire most meghívtam azokat, akik itt kiállítottak, mert látom, hogy nagyon ügyesek, nagyon szép növényeik vannak. Ott lehetőségük lesz a szakmai közönség előtti bemutatkozásra – tudtuk meg Katona Ervintől.