A verbunkot ünnepelték Csornán - Fotók

2019. őszén a verbunk tánc hagyománya felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ezt ünnepelve és ezt a gyakorlatot éltetve immár harmadik alkalommal rendezték meg a verbunk napját a Hagyományok Háza szervezésében. Ebben az évben a Kárpát-medencében öt helyszínen, Csornán, Marosvásárhelyen, Révkomáromban, Nyíregyházán és Budapesten kelnek életre a táncosok lábán a szólisztikus, a kötött szerkezetű és a nővel járt páros verbunkok. A XVIII. században kialakult verbunkok, a hozzá szorosan kapcsolódó, legújabb stílusú csárdással, táncpárt alkotva a magyar romantika nemzeti táncává váltak.

A XVIII.-XIX. század Európában a nemzeti táncok kialakulásának időszaka, melyek a korábbi hagyományból szervesen formálódtak és meghatározták a néptánc korábbi alakulását. A Közép- és Nyugat-Európai polgárosultabb táncjegyekből már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepe volt ezen táncoknak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatívabb táncalkotás, a verbunkban élt tovább.

A Verbunk napját második alkalommal tartották a Rábaközben. Idén Csornán mutatkoztak be a környék hagyományőrző csoportjai körverbunkjaikkal. A Pántlika Néptáncegyüttes Szilt, Szanyt, Kónyt, Kapuvárt, Vitnyédet és a Vas vármegyei Gencsapátit látta vendégül.

Az összegyűlt csoportokat és a közönséget dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester köszöntötte.

-  "A tánc felemel, erőt ad, gyógyít és közel visz a szívekhez." Akik itt vannak, egyet tudnak érteni Radák János gondolatával és tudják, miről beszélek. Amikor valaki elkezd táncolni, az több okból történhet. Jótékony testmozgás, kikapcsolódás, valahova tartozás, vagy éppen hagyományőrzés. Az egyes táncmozdulatokkal sokszor kifejezőbben tudunk kommunikálni, mint verbálisan. 
A régi időkben a nemesek bálokat szerveztek, aminek fő célja a házasságok megalapozása és az ismertség gyarapítása volt. A táncokat mindenki otthonról tanulta, a családi hagyományokat elsajátítva, kicsit önmaga képére formálva. Ha belegondolunk, ez később sem volt másként. Minden településnek megvoltak az ikonikus közösségi, szórakozási helyei, melyek egyfajta találkozási pontként szolgáltak és Csornán sem volt ez másként. 
Mai találkozásunk célja tulajdonképpen egy élő hagyomány ünneplése, a tánc jelentőségének ünneplése. Ha egy átlag magyar embert megkérdeznénk, melyik hagyományos magyar táncot ismeri, biztos vagyok benne, hogy a csárdást mindenki említené. A sorban ezt, főleg a férfiak körében, valószínűleg a verbunk követné. Az egyes tánctípusoknak, hasonlóan az ország minden táján, más-más variánsa létezik. Ez a verbunk esetében sincs másképp. Itt nálunk a Rábaközben kialakult egy kötött formája, ami a korai toborzásokból eredeztethető. Azonban ez is több változatban él tovább. Köszönöm Lengyel Áginak, hogy ez a rendezvény városunkba került megrendezésre idén és Pántlika Néptáncegyüttesnek a folytonos, aktív részvételüket. Kívánom minden jelenlévő, gyönyörű népi ruhát viselő táncosnak, hogy ne hagyják abba, amit szeretnek és élvezettel csinálják. Éltessék és hirdessék tovább hagyományainkat - fogalmazott a polgármester.

A rendezvényen valamennyi csoport eljárta verbunkját és a nézőket is bevonva igyekeztek átadni a lépéseket.