Aranyérmék a tatai várban - A komáromi olajgyár tartályalapozási munkái során bukkantak a munkások a római kori pénzre

A pénzt már kétezer évvel ezelőtt, az I–II. században használták fizetőeszközként. Az aureus a rómaiak fizetőeszköze volt. Az érméken Néró és Septimius Severis császárok arcvonásai a leggyakoribbak, de a II. század végéig szinte valamennyi császár portréja fellelhető a pénzeken. 

Több mint egy hónapja nyílt meg az „Ami a lábunk alatt hever” című régészeti kiállítás a Kuny Domokos Múzeumban, a tárlat kedden gazdagodott a kinccsel. A tárlat kurátorai Győri-Pórszász Anna és dr. Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Köszöntőt és beszédet mondott dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Rigó Balázs, Tata alpolgármestere. A múzeumvezető fel- elevenítette a tárlat jelentőségét, és azt is, hogy a kiállításon láthatók a tatabányai, esztergomi, komáromi múzeumok leletanyagai is. Az alpolgármester hangsúlyozta, mennyire fontos a múzeum szakmai munkája, emellett számos közösségépítő tevékenységet is folytat, valamint közgyűjteményeket mutat be az intézmény. 

Befejezésül a két kurátor szakmai szempontok szerint mutatta be a leleteket, amiket egy üzemépítkezésen találtak egy összetört kancsóban. 

Az egyedülálló, 114 aranypénzből álló kincset a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Most azonban a kollekció Tatán „vendégeskedik”. A kincs eredetileg 118 darabból állt. A Szőnyben (Brigetióban) megtalált kincsek már az I–II. században is nagy értéket képviseltek. A 118 aureus egy le- gionarius (római légiós) 6 és fél éves fizetésének felelt meg. 

Az „Ami a lábunk alatt hever” című kiállítás olyan különleges tárgyakat vonultat fel, amelyeket a közösségi régészet szellemében sikerült megmenteni az utókornak. Tatán augusztus 20-ig tekinthető meg az impozáns leletanyag. Az „Ami a lábunk alatt hever” címet viselő „alapkiállítás” 2023 év végéig várja látogatóit.