Sorsutazás: akire darabot írtak - Benedekffy Katalin Báthory Erzsébetként a soproni színpadon

Lélek nyomot hagyott hangjával a szakrális témájú Stabat Mater táncműben a Sopron Balettel. Nagyszabású, kirobbanó sikerű Lehár-gálát állított össze német és magyar nyelven tavaly nyáron a fertőrákosi barlangszínházban. Most pedig Báthory Erzsébetként látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Benedekffy Katalin operaénekes, színművész, akire gyakorlatilag ráírták ezt a darabot, ami ritkaság. Élete mindörökké szerepévé vált a vérgrófnőnek tartott asszony legendája.

Benedekffy Katalint hamar a szívükbe zárták a soproni színházat, kultúrát szerető nézők az elmúlt években. Legutóbb az újévi városi gálán énekelt a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral, s tervezi, hogy elhozza majd Egy csipetnyi Erdély című szülőföldjéről szóló könyvét a leghűségesebb városba, ahová mindig szívesen tér vissza. Sorsszerű történet az, hogy most épp olyan darab premierjére készül a Kolozsvári Magyar Operával és a Margitszigeti Szabadtéri Színpaddal, amit Szomor György írt, aki szintén nagy kedvence a soproni színházszerető közönségnek, hiszen a SingSingSing produkciók mellett az Aida, a Zenta 1697 rockoperákban és az Ármány és szerelemben láthatták a Petőfi Színházban. Így kicsit sopronivá válik ez a történet és találkozás.

Amikor bő tíz évvel ezelőtt bemutatták Szomor György - Miklós Tibor - Pejtsik Péter alkotását a Báthory Erzsébet musical-operát a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, akkor ez a mű Bán Teodóra ügyvezető kérésére készült, s a főszerepet kimondottan Benedekffy Katalinnak szánta. Minden hangot hozzá igazítottak, hiszen operaénekesi feladatként több mint két és fél oktávos terjedelemben kell képzett technikával hatalmasakat énekelni, kórussal, nagyzenekarral egy nagyívű kortárs opera-musicalben. Bagó Bertalan rendezése pedig lényegében a főszereplő lényére, személyiségére, színészi eszköztárára, női energiáira, dinamikus, mély lelki töltetű játékára épült.

Most ismét Báthory Erzsébetként látható a színpadon. Báthory Erzsébet ma a világon a legismertebb tömeggyilkos. Összesen 650 fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte háziőrizetben. Az, hogy nem született ítélet, jelentősen hozzájárult ahhoz, elinduljon a mítoszképződés körülötte. Rejtélyekkel, titkokkal, találgatásokkal. A férjét elvesztett, a családját és a vagyont őrző, kiszolgáltatott helyzetében helytálló személyt kívánja rehabilitálni az előadással az alkotói gárda.

Benedekffy Katalin a nézőkre hagyja az ítéletet. Eldöntheti mindenki, gyilkos vagy áldozat Báthory Erzsébet, akinek a története lélekben talán ma is sok nőt érinthet. Egy női sorsot láthat a néző. A kiszolgáltatottan, elhagyatottan, magányosan, érző módon, de erősen, keményen, néha kegyetlenül küzdő főhős a féltékenységek, hatalmi játszmák, vádak árnyékában áll szemben a társadalommal, hiedelem világával, annak uralkodókról kialakított képével. A nő, az anya, a feleség, a szerető, a gyógyításra született lélek egyaránt életre kelhet ma is minden nőben a hétköznapokon. Hiszen asszonysorsok nélkül nem születhetnek ilyen legendák. Mi pedig ma is ítélhetünk felettük.    

A bölcsész végzettségű operaénekesnő mindeközben játszik az Operettszínházban, fellépéseket vállal, ősztől Marica grófnő lesz Békéscsabán. Rendszeresen szerepel a Dankó Rádióban, a televízióban a Jó ebédhez szól a nóta műsorokban. Tervezi, hogy turnéra indul a Lehár-gálával, illetve annak kamara-estjével. Közben járja az országot, drámapedagógia munkát végez a KultUp programon keresztül iskolákban. Egyfajta misszióként népdaltól az operáig tart foglalkozásokat gyerekeknek. Ami szívügye, hogy a  Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként a Tiszta forrásból című pályázatával a szórványmagyarság lakta területekre - főként szülőföldjére, Erdélybe- vigye a zenét, a kultúrát a gyereknek. A hagyományokon, a népzenén, Kodály és Bartók szellemiségén át  az opera, az operett világáig  interaktív, játékos formában.

Benedekffy Katalin nemrég az anyaországi és erdélyi kultúrát egyaránt gazdagító, a magyar identitás megőrzését segítő művészi tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Gondolt ekkor a soproni közönségre is, akiket szívébe zárt. Nekik szintén köszönetet mondott a kitüntetés átvételekor. Sorsutazásának ajándékaként.