Díjnyertes rövidfilm oszlatja el az előítéleteket a soproni Taródi-várról

Sipos Bence a Soproni Egyetem Benedek-karán tanult kommunikációt és médiatudományt. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a későbbiekben mozgóképpel és annak formavilágával szeretne bővebben foglalkozni. 
– A médiaművészek abban térnek el a képzőművészektől, hogy nem a klasszikus formával dolgozunk, hanem művészetünknek szerves részét képezik a mozgókép és a számítógép nyújtotta lehetőségek – kezdte a bemutatkozást Sipos Bence. 

Sopron után a kaposvári egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézetében folytatta tanulmányait képalkotás alapszakon, mozgóképkultúra és média szakirányon. Itt egyre inkább a film peremterületei felé fordult. Az kezdte el érdekelni, hogy a film és a mozgókép mennyire tud megjelenni más médiumokban vagy a kiállítótérben, galériákban, és milyen összefonódásai lehetnek a képzőművészettel. A kaposvári egyetemet a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Kara követte filmtudomány mesterszakon. Tanulmányai befejeztével visszakerült régi alma materébe Sopronba, ahol a pedagógiai kar mesteroktatója lett, bekapcsolódott a marketingcsapat munkájába. 

– Szeretem Sopront, ezért a vizsgafilmem készítésekor olyan témát választottam, ami érdekelheti a helyieket és kapcsolódik a városhoz. Így esett a választásom a Taródi-várra. Izgalmasnak tartottam Taródi István eltökéltségét, célom volt, hogy a soproni emberekben a „Bolondvárként” élő sztereotípiát eloszlassam. Azt akartam elérni, hogy a filmemben látszódjon az akaratereje, az a fajta megszállottság, amivel a várat építette. Azt az értéket szerettem volna bemutatni, amelyet Taródi István a két kezével hozott létre – összegezte a kisfilm készítője. 

Ezzel a munkájával Bence abban az évben a 25. országos diákfilmszemle fiatal filmes kategóriájának I. helyezését nyerte el. 

– Amikor a diplomamunkámon dolgoztam, azt kutattam, hogy Sopronban és környékén milyen izgalmas, feltérképezetlen területek vannak. Így találtam rá a fertőrákosi Mithrász-szentélyre és kezdtem meg a Mithraeumok, mithraikus alakok és a bikaülés utáni kutatást. Sajnos hazánkban elég kevés emléke maradt a Mithrász-kultusznak. Az egyik ilyen Fertőrákoson, a másik pedig az óbudai Aquincumban van. Felkerestem mindkét helyszínt, mindkét szentély rekonstrukcióját filmre vettem olyan emberek segítségével, akik vagy tudományosan foglalkoznak a Mithrász-kultusszal, vagy valamilyen formában része az életüknek – elevenítette fel Bence. 

Az elkészült alkotásban T. Szabó Csaba ókor- és vallástörténész vezeti végig a nézőt a Mithrász-legenda tudnivalóin, Szerdahelyi Zoltán pedig bemutatja a fertőrákosi szentélyt.