2023.02.23. 19:53
Nyugdíjas Egyetem Mosonmagyaróváron: előadás a közel-keleti konfliktusokról - galéria
A közel-keleti térség aktuális politikai, gazdasági és kulturális kérdései címmel tartott érdekes, saját élményekkel, fotókkal színesített előadást dr. Csicsmann László habilitált egyetemi docens, dékán a Nyugdíjas Egyetem keretében csütörtökön a magyaróvári kar PHARE épületében.
Fotó: Kerekes István
A Nyugdíjas Egyetem februári találkozóján elsőként az előző előadáshoz kapcsolódó online játék nyerteseit húzták ki.
Dr. Csicsmann László habilitált egyetemi docens, dékán szakterülete a nemzetközi kapcsolatok, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint az indiai szubkontinens aktuális politikai és gazdasági folyamatai. Mint elmondta, középiskolás évei óta, éppen harminc éve foglalkozik a témával.
A térségben számos helyen járt tanulmányúton Marokkótól Iránig, valamint Indiában és Pakisztánban is több alkalommal végzett helyi kutatásokat. Több mint 100 tanulmánya jelent meg kutatási területén, amely a politikai iszlám, a politikai átalakulás kérdőjelei a közel- keleti térségben, különös tekintettel az arab tavasz eseményeire, valamint az új világrend és a Közel-Kelet.
– Most az orosz-ukrán háború van fókuszban, kevésbé a Közel-Kelet, mely a hosszú konfliktusok térsége: húsz éve távolították el Szaddam Huszeint Irakból, Szíriában tíz éve tart a polgárháború – emelte ki az előadó.
Külön foglalkozott Irán politikai és kulturális életével is: óriási társadalmi változáson megy át a 86 milliós lakosságú ország. 2022 szeptemberétől tüntetések zajlanak, reformokat követelnek.
Az izraeli-palesztin kérdésre is kitért: a területi vita mellett van egy időzített demográfiai bomba is.
– Alapvetően nagyon komoly a feszültség, ami bármikor eszkalálódhat, különösen a szent helyek kapcsán – fejtette ki a szakember. Az izraeli társadalom változik, a Netanjáhú-kormánnyal szemben is vannak tiltakozások.
Beszélt arról is, hogy új földgázmezőket találtak a térségben, kiaknazásuk elkezdődött. Izrael rendelkezik a legnagyobb területekkel. Ez az orosz gáz 5-10 százalékát tudná helyettesíteni, de kérdés az Európába való juttatása.
Az elfelejtett Szíriáról és a földrengésről is szólt: nem tudjuk, hányan vesztették életüket a néhány napja történt természeti katasztrófa során. És hogy mi az oka annak, hogy nehézkesen jutnak el oda a segélyszállítmányok?
Szíria továbbra is egy megosztott ország: mintegy nyolcvan százaléka az Aszad rezsimhez tartozik, mely megerősödött Irán és Oroszország segítségével. A nyugat nem tartja legitimnek a szíriai kormányt, így kérdés, hogy ki járul hozzá az ország újjáépítéséhez, ott ahol a háború után földrengés pusztított. Milliók menekültek el Szíriából.
– Nehezen megoldható a szíriai konfliktus, mert nincs nemzetközi akarat, és félő, hogy ilyen lesz a helyzet Ukrajnában is – tette még hozzá a szakértő.
Nyugdíjas Egyetem a hosszú konfliktusok térségéről
Fotók: Kerekes István