2023.02.16. 11:03
Az író, aki azért volt nagy, mert nem tudott kicsi lenni - Az észak-komáromi emlékszobában emlékeztek Jókaira születésnapja apropóján
Jókai Mór a legolvasottabb, legnépszerűbb magyar írók egyike. Szórakoztatni, művelni akart, a magyar embert regényolvasóvá, a regényt magyarrá tette. Születése apropóján életének talán kevéssé ismert oldalával emlékeztünk rá az észak-komáromi Jókai-emlékszobában Szili Ferenccel.
Szili Ferenc az észak-komáromi Duna Menti Múzeumban található Jókai-emlékszobában. FOTÓ: Szinak Evelyn
Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban – ahogy ő nevezte, a magyar Olimposzban – egy kisbirtokos, református, nemesi család ötödik gyermekeként. Édesapja Benyovszky Móric után nevezi el fiát, akinek zsenialitása korán megmutatkozik. Hajnalban kel, különórákra jár, nyelveket tanul, németül, olaszul, latinul, franciául és angolul beszél.
„Félős, érzékeny kisgyermek. Fél a kutyáktól, a szakállas házaló zsidóktól és az élve eltemetéstől. Levelezik Tóth Lőrinccel, aki tréfából Mórnak szólítja, ő pedig bosszúsan Lőrnek titulálja levelezőtársát” – mondja Szili Ferenc, a Monostori Erőd csoportvezetője.
A fiatal Mór ügyvédi végzettséget szerez, de csak egy pert nyer meg, ezért inkább az írást választja. Íróként is megtartja gyermekkori szokását, hajnalban kel és délelőtt 10-re befejezi az aznapi regényírást, mellette tornázik, vív, lő, rajzol, fest, szőlészkedik, gyümölcsöt termeszt, elefántcsontból szobrot farag, távcsővel a csillagokat vizsgálja.
Pályafutása során több mint 100 regényt ír, 11-ből némafilm, 14-ből hangosfilm és 13-ból tv-játék készül. Az írás során 20 ezernél több magyar szót használ, ő az első magyar író, aki regényei honoráriumából megél.
Az írói munkásságát firtató kérdésre Jókai így válaszolt egyszer: „A nagy szellem nem azért nagy, hogy jutalmat várjon az életben, vagy a halálban, vagy a túlvilágon, hanem azért nagy, mert nem tud kicsi lenni.”
„Jókaiért nem rajongtak a nők, ő azonban igen kedvelte a gyengébbik nemet. Életében három fontos Róza volt. Az első a felesége, Laborfalvi Róza – született Benke Judit – színésznő, aki 8 évvel idősebb az írónál, ezért házasságuk botrányt okoz. Főleg azért, mert Laborfalvinak ekkor már van egy 12 éves kislánya, Róza, aki Jókai első fogadott lánya lesz. Amikor 8 év múlva a második Róza gyermeket szül, a kislányt Jókai Rózaként anyakönyvezik, ő lesz Jókai második fogadott lánya. Felesége halála után az akkor már Feszty Árpád felesége, Jókai Róza viseli gondját az írónak. Jókai 75 évesen szerelemre lobban a nála 54 évvel fiatalabb Nagy (Grósz) Bella iránt. Elveszi feleségül, és ezzel legalább akkora, ha nem nagyobb botrányt gerjeszt, mint első házasságával” – tudom meg Szili Ferenctől.
Egy bölcsészberkekben terjedő legenda szerint Jókai az 1880-as évek derekán dísztáviratot kapott Angliából, a Királyi Obszervatórium igazgatójától, melyben áhítattal gratulált az írónak egy, az Androméda-ködben rejtőzködő égitest felfedezése kapcsán. Jókai ugyanis három és fél évtizeddel korábban lokalizálta a szupernóvát A láthatatlan csillag című novellájában. A történet az afgán szabadságharcról szól, amelyben a brit katonák és a gerillaharcosok csapnak össze. Egy afgán legenda úgy tartja, hogy az Androméda-csillagképben van egy csillag, amit ha a harcos a csata előestéjén megpillant, akkor életben marad, ha nem, akkor hősi halált hal. A történetben szereplő angol katonák közül mindössze négyen látják meg a csillagot, és csak ők élik túl az afgán támadást.
Jókairól 2003 nyarán egy kisbolygót neveztek el, ami 4–5 km átmérőjű és 5,54 év alatt kerüli meg a Napot. A Merkúron kráter viseli a nevét, Bartók és Liszt mellett.
Sírjára a fejfa a nagy mesemondó kívánsága szerint a háza kapujának anyagából készült, sírhantját pedig nem takarja kő, csak föld és virágok.
