2022.11.03. 21:13
A nemzet művészének választották a soproni kötődésű Kévés György építészt
Ebben az évben négy alkotó nyerte el a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban.
A Nemzet Művésze díj Bizottság 2022-ben Kardos Sándor operatőrnek, rendezőnek, forgatókönyvírónak, fotográfusnak, Kévés György építésznek, Lakner László festőművésznek és grafikusnak, valamint Zsuráfszky Zoltán táncművész-koreográfusnak ítélte oda az elismerést.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a díjátadón hangsúlyozta: Magyarországon ma a kultúra stratégiai fontosságú ágazat. Kiemelt cél, hogy az elért eredmények megtartása mellett lendületet tartsunk a kulturális életben - fogalmazott.
Mint rámutatott, a kultúrpolitika, úgy tűnik, tartósan be kell rendezkedjen a válságkezelésre, miközben nem engedhet meg magának ritmus- vagy tartalomvesztést, elvtelen kompromisszumot és kishitűséget.
Hangsúlyozta: nem tud visszaemlékezni olyan időszakra, amikor ekkora felelősség nehezedett volna az ágazati irányításra és a kultúra zászlóshajójára, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaira és a nemzet művészeire, akiknek munkássága példaértékű az egész nemzet számára.
Az összefogás és a közös gondolkodás most megsokszorozhatja az erőnket - hangsúlyozta.
Vashegyi György, az MMA elnöke az elismeréseket átadva köszönetet mondott a díjazottaknak emberi és művészi példamutatásukért. Mint kiemelte, a Nemzet Művésze díjat azok érdemlik ki, akik kimagasló életművet, más szóval remekművek egész sorát hozták létre.
Emlékeztetett arra, hogy az évek során összesen több mint száz Nemzet Művésze díjat adhattak át az építőművészet, a filmművészet, a fotóművészet, az iparművészet, az irodalom, a képzőművészet, a népművészet, a színházművészet, a táncművészet és a zeneművészet területén. Megemlékezett a Nemzet Művésze címmel kitüntetett idén elhunyt alkotókról, Hildebrand István operatőrről és Szakcsi Lakatos Béla zeneszerzőről, zongoraművészről is.
Az idei díjazottak közül Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, forgatókönyvíró, fotográfus kiemelkedő színvonalú operatőri és rendezői munkájáért, sokoldalú életműve megbecsüléseként vehette át a díjat.
Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész részére életműve elismeréseként adományozták a díjat, amelyet képviseletében felesége, Földvári Éva vett át.
Lakner László Kossuth-díjas festőművész, grafikus, az MMA tiszteletbeli tagja részére a festészeti műfaj határait és korlátait tágító, folyamatosan megújító és megújuló életműve elismeréseként ítélték oda a díjat. A Berlinben élő művész videóüzenetben mondott köszönetet az elismerésért, a díjat képviseletében fia, Lakner Antal vette át.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművészt, koreográfust, kiváló művészt, az MMA rendes tagját kiemelkedő alkotói és együttesvezetői, valamint jelentős pedagógusi munkássága és a Kárpát-medencei néptánchagyomány terén végzett gyűjtőmunkája megbecsüléseként részesítették a díjban.
Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész
Kévés Györgyöt Sopron inspirálta a szakmára, ez a város tette építésszé. 1959-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Pályája a későbbiekre meghatározó állomása volt 1956, amikor részt vett a forradalmi eseményekben, s utána egész családjával együtt Ausztriába disszidált, de háromnapos traiskircheni tartózkodás után visszajött, és csak utána fejezte be az egyetemet.
1959–1961 között az Agrotervben és az Élterv-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője lett, ahol számos középülettervet készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott, hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert”, elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljára. 1964 óta magánpraxist is folytat feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983–1985 között a „Stúdió R” építészeti tervezőiroda alapítója és igazgatója, 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a „Kévés és Építésztársai Rt.” igazgatója. Nemcsak megtervezték a budapesti Orczy téri városközpontot, hanem maguk is finanszírozták. Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a FIABCI-díjat. 1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát is, mely helyiség kiállítóteremként működik. Szellemisége és elődje a „Józsefvárosi Galéria” volt. Az elmúlt két évtized alatt közel száz kiállítást rendeztek.
Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a MÉSZ mesteriskoláján, 1981-, 1983- és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. Tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének, és a Budapesti Építészkamarának.
Kévés György kiváló, maradandó életművet létrehozó építőművész, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örökérvényűt alkotott. Életműve hitelt érdemlően tükrözi alkotói habitusának művészi oldalát, amelyet minden lehetséges alkalommal kortárs társművészeink legjelentősebb képviselőivel közösen valósított meg. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé. Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen keresztül. Kivételes kapcsolatrendszerében rejlő lehetőségeit pályatársaival is önzetlenül megosztotta, egyúttal menedzselve is őket. Missziós értékű, nemzeti elkötelezettségű, ugyanakkor előremutató szakmapolitikai elképzelései a Hauszmann-tervvel karöltve egy új, Zielinski Szilárd nevével fémjelzett elképzelésben összegezhetők.
A Nemzet Művésze díj
A díjat az MMA kezdeményezésére alapította 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából. A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, a testületet 11 Kossuth-díjas művész alkotja. A díj a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet alkotóinak adományozható. A Nemzet Művésze cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét - táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét - betöltött művészeknek adható, a címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. Az elismerést, amelyet először 2014-ben ítéltek oda, minden évben a Magyar Művészeti Akadémia köztestület létrejöttének november 5-i évfordulójához kapcsolódóan adják át.
