Könyvbe gyűjtik a Fertő-táj meséit

Ha bárki nagyszülei, szülei meséltek olyan, a környéken játszódó mesét vagy legendát, ami még nem jelent meg sehol, esetleg írtak egy új történetet, amiben szerepel a térség bármilyen varázslatos szeglete, akkor azt várják az Alpokalja–Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesületnél. A beküldési határidő október 15.

A könyv megjelenése, a helyi mesék gyűjtése apropóján beszélgettünk Póczáné Németh Alojziával, a kópházi Nakovich Mihály Általános Iskola tanárnőjével.

– Amikor nagymamám rétest nyújtott, az nemcsak a sütemény elkészítéséről szólt, hanem arról, ahogyan mi, gyerekek körbeültük a sarokasztalt és hallgattuk gyönyörű és tanulságos állatmeséit – elevenítette fel korai találkozásainak egyikét a mesékkel. Gimnazistaként pedig már Agyagos- szergény utcáit járta, gyűjtve az idősek történeteit, ezen az úton dr. Timaffy László és dr. Barsi Ernő indították el.

– Míg a kortársaim a kultúrházban buliztak, én az MK–25-ös magnómmal rögzítettem a meséket – idézi fel. Állítja, hogy a letűnt idők értékeinek összegyűjtéséből és megőrzéséből töltekezik, és a gondjaira bízott gyerekeket is arra neveli, hogy tiszteljék a múltat. Mutatja a Mesélő képek című kiadványt, amiben honismereti szakköröseivel gyűjtötte össze a kópházi emberekről készült régi fotókat.

– Nehéz a mai világban a komfortzónájukból, a gép elől kimozdítani a gyerekeket. Az Alpokalja–Fertő-táj mesekönyv első kötetébe Kocsis Mihály tanítványom Az aranyat érő körte című történetével került be, és most a másodikba is lesz pályázó – mondja el Póczáné Németh Alojzia. Az első felhívásra ő néhány igazán felnőtteknek szóló mesével egészítette ki a gyűjteményt, betekintést is kapunk a gyöngybetűkkel lejegyzett történetekbe.

A tanárnő úgy fogalmaz, hogy most már az utolsó morzsákat gyűjtik össze, hiszen egyre kevesebb az adatközlő. Könyve is megjelent már, Szénás Szergény, zsupp Agyagos címmel, a jövőben pedig az általa összegyűjtött katonadalokat és a kovácsmesterségről szóló anyagokat tervezi közreadni.