A műselyemlány a Padlásszínházban

A legújabb padlásszínházi előadás, A műselyemlány főhőse, Doris csinos, fiatal lány, gépírónő egy pattanásos ügyvéd irodájában. Titokban naplót ír, és nem éri be a kisvárosi lét nyújtotta lehetőségekkel. Hirtelen döntéstől vezérelve elemel a színházi ruhatárból egy méregdrága bundát, és ezzel kezdetét veszi szenvedélyes-kétségbeesett ámokfutása a börtön elől – a „nagy nővé” válás irányába. A történet 1931–32-ben, az utolsó pillanatokban Hitler hatalomra jutása előtt, Berlinben játszódik. Az utcákon pazarló pompa és elképesztő munkanélküliség, a fejekben totális zűrzavar. Doris pedig úgy próbál boldogulni, ahogyan tud, jobb híján férfiről férfire szállva.

A Győri Nemzeti Színházban Mihályi Orsolya kelti életre Dorist, aki arról álmodozik, hogy „nagy flanc lesz belőle”. Irmgard Keun regényéből Gáspár Margit fordítását és Gáspár Ildikó színpadi változatát felhasználva a szövegkönyvet Mihályi Orsolya és Ungvári István készítette. – Mivel nagyon szeretem a francia sanzonokat, és szerintem jó hangulatot ad az előadásnak, végig élő zongorakíséret szövi át a darabot. Az előadás zenei vezetője és a billentyűk mestere Kertes Anna – mondta el lapunknak Mihályi Orsolya színésznő, aki 2019-ben álmodta meg Ungvári Istvánnal közösen A műselyemlányt, akkor még végzős vizsgadarabnak.

– Örömmel vettük, hogy ismét bemutathatjuk a nagyközönségnek, és ezúttal már az újranyílt Padlásszínházban, május 24-én. A monodrámát eddig két alkalommal láthatta a közönség a Kisfaludy Teremben, de a Győri Nemzeti Színház következő évadában többször is műsorára tűzi a teátrum a padlástérben – tette hozzá Ungvári István, a darab rendezője. – Minden formáját szeretem a színjátszásnak, a nagy és kis tereknek is megvan a maga szépsége, de talán az utóbbi közelebb áll a szívemhez, mert a nézők minden rezgésére koncentrálhatok. Ez mindig remek összjáték, ahogyan ők hatnak rám és én hatok rájuk. Nem véletlenül választottam A műselyemlányt, a főhős jóra való törekvése, pozitív szemlélete és a naivitás közös bennünk – fogalmazott Mihályi Orsolya. – A főszereplő hölgy naiv lélek, bekapja a világ, megrágja, majd kiköpi. Az előadás alatt az ő személyiségfejlődését láthatjuk. A drámaibb pillanatok a nézőkben fognak lecsapódni – mondta a rendező.

Máglyán égett. Irmgard Keun műveit 1933-ban a nácik betiltották és máglyára dobálták, a szerző pedig emigrálni kényszerült. Csak a ’70-es évek végén fedezték fel újra, diadala azóta is töretlen, olvasóinak rajongó szeretetétől és az írótársadalom megbecsülésétől övezve halt meg.