1905 – Révfalu Győr része lesz

A könyvtári adatok szerint a Kis-Duna bal partján fekvő Révfalupataház eredetileg három településből állt: Révfaluból, Malomsokból és Felfaluból. Mindhárom rész „halászfalu” volt. A három településnek a városhoz közelebb eső alsó részét V. István király 1271-ben – a szabad királyi városi cím mellé – Győr polgárainak adományozta. Révfalut az önálló fejlődés útján Tengerdi Tivadar római katolikus püspök indította el a kiváltságlevél adományozásával 1297-ben. A kiváltságlevél szerint az ide költözőknek egy évig nem kellett földbért fizetniük és a természetbeni adót közösen róhatták le. Saját bírót választhattak maguknak, aki kisebb ügyekben ítélkezhetett.

Az élet összekapcsolt

Az 1800-as évek végén Révfalupataház területe kétszer akkora volt, mint Győrszigeté, népessége azonban mindössze 3000 fő körül mozgott. Területén alig 270 ház állt. Lakosai földművelők, kertészek, kézművesek, halászok, hajósok és napszámosok voltak, akik közül már ebben az időben is igen sokan jártak Győr város különböző üzemeibe dolgozni. A település Győrrel való egyesülése meg­érett, ám mégis viharosra sikerült. A csatlakozás hátteréről Áldozó Istvánt, a Győri Levéltár igazgatóhelyettesét, főlevéltárost kérdeztük.

Győr Vármegye ellenezte a csatlakozást

– A levéltári források tanúsága szerint Győr szabad királyi város polgármestere és Révfalu település képviselő-testülete is egyetértett az egyesüléssel, egyedül Győr vármegye közönsége emelt vétót Révfalu csatlakozása ellen – mondta a főlevéltáros. – A vármegye törvényhatósági bizottsága 1904. október 3-án foglalkozott először nevezett település „átkebelezésével”. Ez a beszédes fogalom is jelzi a megyei ­hatóság viszonyulását a kérdéshez.

Révfalu településen 1904. november 22-én tartottak képviselő-testületi ülést, amelyen támogatták az egyesülést. A magyar királyi belügyminiszter 1904. évi XXXVII. törvénye egyébként már kész tényként mondta ki a települések (Révfalu, Győrsziget) Győrrel történő egyesülését.

A híd ára

– Győr vármegye közönsége ezt a döntést tudomásul vette, két követelést azonban megfogalmazott. A korábbi években megyei segítséggel Révfalu és Győrsziget között fahidat építettek. A vármegyei hatóságok kártérítés címén Győr városától azt követelték, hogy a fahíd révjogát váltsák meg – magyarázta Áldozó István. – A híd építésére egyébiránt a vármegye kölcsönt vett fel, ennek átvállalását Győr városára kívánták ruházni. A védőtöltések építési költségeinek átvállalása szintén felmerült. Az érintett felek – Győr város és a vármegye – ekkor a belügyminiszterhez fordultak. Tisza István miniszterelnök Győr városának adott igazat. Győr Vármegye Törvényhatósági Bizottsága az 1905. május 1-jei közgyűlés döntése nyomán a közigazgatási bírósághoz fordult. Az ezzel kapcsolatos döntést azonban nem tudjuk nyomon követni. Egy dolog bizonyos. Révfalu 1905. február 1-jétől Győrhöz csatlakozott és a város része lett.