2020.07.02. 11:49
A csornai csata utolsó szemtanúja
1937-ben, 102 éves korában halt meg Cser Mihály, aki annak idején a csornai csatában látta a lováról lefordulni a halálos lövést kapó Wyss osztrák tábornokot. Kamaszként élte meg az ütközetet és időskorában is szívesen idézte fel emlékeit. Róla pedig utódai osztottak meg történeteket a Kisalfölddel.
Cser Tibor (balra) mutatta meg Szalay Balázsnak az ükapjáról készített festményt.
A csornai csata emlékeit is kutatja Szalay Balázs helytörténész. Eközben akadt rá egy 1935-ös újságcikkre, amiben egy idős szemtanú elbeszélését idézik. A Soproni Hírlap a százéves Cser Mihályt szólaltatta meg. Elmondta: látta, amikor a mai Széchenyi-iskola közelében, a premontrei templom előtti piactéren egy 16–18 éves honvéd szíven találta Wyss császári tábornokot. Azt is elmesélte a riporternek, hogy a menekülő osztrákok Kocsis Márton csornai gazdát hurcolták el magukkal, hogy mutassa az utat Bősárkány felé.
Két Cser honvédként, három nemzetőrként
A Cser família egyike Csorna legrégibb jobbágynemzetségeinek. Első ismert ősük, Cser Jakab 1648-ban prépostszeri jobbágy volt. A szabadságharc idején két Cser honvédként, három nemzetőrként szolgálta a hazát.
A csata szemtanúja, Cser Mihály 1835. február 28-án született. Szalay Balázs megkereste Cser Mihály leszármazottait, dédunokáját, Bognár Csabáné Cser Ágnes nyugdíjas tanárnőt Maglócán találta meg. Ági néni másfél éves volt, amikor dédapja elhunyt, de számos családi elbeszélést megőrzött. Kiderült, hogy Mihály bácsi premontrei szerzetes szeretett volna lenni, ám édesapja nem engedte, mert a családi gazdaságban szükség volt a dolgos kézre. A családi birtokot aztán szorgalmas munkával gyarapította és hosszabb ideig elöljáróként is szolgálta a községet. nem hagyta el az emlékezőtehetsége
– Cser Mihály gyakran üldögélt a Szent László utcai háza előtt egy másik öregemberrel, aki az egyik fia volt és hozzáidősödött édesapjához. Fennmaradt róla, hogy a pálinka és a jó bor mellett a tejet is szerette egész életében – mondta Szalay Balázs. Cser Mihály közel a századik évéhez sérvműtéten esett át. Bár testileg gyenge volt, emlékezőtehetsége nem hagyta el. Szívesen mesélt a régi időkről. Amíg látása és hallása engedte, figyelte az időjárást és az állatok viselkedését.
A hosszú élet titka
Századik születésnapján ünnepséget rendeztek, amin a nagyközség egyházi és világi vezetői is köszöntötték. Wagner Mihály plébános például egy korsó borral. Két csornai orvos is jelen volt, akik szerették volna a hosszú élet titkát megfejteni.
A Cser família egyike Csorna legrégibb jobbágynemzetségeinek. Első ismert ősük, Cser Jakab 1648-ban prépostszeri jobbágy volt.
Dr. Bartos Gábor úgy vélekedett, hogy az ünnepelt azért élhette meg a szép kort, mert mindennap ivott egy keveset. Brassai doktor viszont ahhoz ragaszkodott, hogy sokkal tovább is élhetne, ha nem ivott volna. A vitát végül Mihály bácsi zárta le: „Amondó vagyok, doktor urak, hogy még sokkal tovább élhetnék, ha még többet ittam volna.”
Cser Mihály 102. születésnapja után, 1937. május 13-án halt meg. Gyermekei mellett húsz unoka és tizennyolc dédunoka gyászolta. A későbbi leszármazottak is ismerik történeteit. Cser Tibor, aki ükunokája, például elmondta, hogy szülei, nagyszülei mind sokat meséltek a család „nagy öregéről”.
