A halálmenet áldozataira emlékeztek

A világháború alatt, 1944. november 4-9 között közel 30 ezer zsidót hurcoltak az óbudai-újlaki gyártelep területén kialakított gyűjtőtáborba. A holokauszt miatt egy hét alatt 27 ezer zsidót indítottak onnan útnak. Piliscsaba mellett a további éjjelező szállásokat 

• Dorogon,
• Süttőn, 
• Szőnyben, 
• Gönyűn, 
• Dunaszegen, 
• Mosonmagyaróváron és 
• Hegyeshalomban jelölték ki. 

A tervek szerint egy oszlop 8 nap alatt érte el a  határt. Bár elvileg a hatóságoknak az út során gondoskodniuk kellett volna az ellátásról, ez többnyire elmaradt. Az erejüket vesztett lemaradókat és az elfogott szökevényeket kivégezték. Mire egy-egy halálmenet elérkezett a magyar-osztrák határra, az életben maradt deportáltaknak általában jártányi erejük sem maradt, pedig itt erődépítési munka, majd koncentrációs tábor várta őket. Az első transzport november 6-án indult, az utolsó december 11-én.

A világháború, a holokauszt áldozatai Gönyűn

A községen áthaladt halálmenet áldozataira emlékezőket Szilágyiné Kelemen Ágota, a Gönyűi Honismeretei Egylet elnöke köszöntötte. Ő is, majd Pozsgai Veronika alpolgármester felidézte az akkor történteket.

– Minden évben megemlékezünk a II. világháború alatt a falunkban történt szörnyűségekről. A deportáltak, zsidók és munkaszolgálatosok tömegét terelték be a régi kastélykertbe, majd helyszűke miatt a hírhedt uszályokba. 

1944. november 6-án az óbudai téglagyár gyűjtőtáborából indultak, napok óta erőltetett menetben haladtak és már több, mint 120 kilométer volt mögöttük, mikor megérkeztek a fogva tartottak községünkbe.  A kijelölt "éjjelezési" helyeken, mint Gönyűn is sok halott maradt. Gönyűn a 4 egymáshoz kötözött uszályra (a "halálhajóra") egy 40 centiméter széles padlón hajtották az embereket, mint a marhákat. Voltak, akik megpróbáltak megszökni, voltak, akik inkább a biztos halált választották, beugrottak a jéghideg folyóba. A hideg idő miatt az uszály belsejében lecsapódott pára hatására, mintha eső esett volna a hajótestben, mindenki csurom vizes lett. Összezsúfolták őket a csupasz, homokkal felszórt padlón. Az amúgy is kimerült foglyok reggelre lebetegedtek, meghaltak vagy önként vetettek véget életüknek. A halálhajón majd 300 ember vesztette életét. Akik nem a Duna hullámai közt végezték be sorsukat, azokat a gönyűi temetőben, egy tömegsírba szórták bele. 60-70 méter hosszban, alig fél méterrel a föld alatt több rétegben találtak maradványokat a kutatók a temető délnyugati sarkában – emlékezett az alpolgármester. A megemlékezésen beszédet mondott Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke is.    

Ahogy 1996. július 15-én a Kisalföld hétfői számában is megjelent: " a II. világháború, a fajgyűlölet névtelen áldozatainak tiszteletére emlékművet avattak Gönyűn a köztemetőben". Az akkori polgármester, Törzsök Gyula ötlete és terve alapján egy kötéltartó bak, amely a dunai kövek közül emelkedik ki emlékeztet a négy uszályos halálhajóra és az elsüllyedt uszály áldozataira.                            
A megemlékezés után a résztvevők levonultak a Dunához és egy-egy szál virágot dobtak a vízbe.

A holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás

A náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeumban tett látogatást.