Márton napi babonák és lakomák - Libához és újborhoz kötődő ünnepünk Győr-Moson-Sopronban

Mógor Csaba, a győrújbaráti Aranypatkó Fogadó tulajdonosa elkötelezett híve a hagyományok ápolásának. Már több mint 20 éve tartják a Márton napi hagyományokra épülő libalakomákat is éttermükben. 

- Mindig kedvelt ez az időszak vendégeink körében. Sokan visszatérnek hozzánk évek óta. Nem ok nélkül. Kipróbált receptjeinkkel, hozzáértő és elkötelezett szakácsainkkal ismét izgalommal készülünk az elkövetkezendő hetekre. Gondosan elkészített liba napi kínálatainkat közel három hétig tudják megkóstolni - mondta el Mógor Csaba. 

Kedvezőbb Márton napi lakomák

- Továbbra is kapható lesz nálunk hízott libamáj rántva, vagy roston sütögetve fehérboros párolt almával, de számíthatnak a klasszikus kemencés libacombra is többféle verzióban, valamint sült libamellfilére egyedi kreációkban - sorolta az idei Márton napi kínálatot. 

- emelte ki a tulajdonos. 

A megszokott módon egy pohárka újbor is kerül az étkek mellé, mert azt vallják: a libasült úgy az igazi, ha leöblítjük egy jó fajta pannonhalmi nedűvel. Idén is a Márton napi időszakra hosszabb nyitvatartással készülnek, de házhoz szállításra is van lehetőség, ha otthon fogyasztanánk el a finom libasülteket.

A húsa és mája sem olcsó

- ​A libahúson az elszíneződés sosem normális! - figyelmeztette a Kisalföld olvasóit Nagy István, egy dunaremetei családi baromfifeldolgozó egyik tulajdonosa. - A libák húsa hajlamos a megzöldülésre, barnulásra, azt javaslom, ezeket kerüljék el a vásárlók. A májjal kapcsolatban pedig az a tanácsom, sose vásároljanak puhát. A jó libamáj nyersen kemény, sosem lehet kicsit sem löttyedt.

Árak tekintetében is óvatosságra int: a bőrös, friss libamell 5500 forinttól, a comb 5000 forinttól, a máj pedig 18 ezer forinttól kezdődik. Ami ezeknél olcsóbb, az mindig gyanakodásra ad okot.

- A libák tartása költséges, nagy szakértelmet igényel, egyszerűbben lehetetlen kedvezőbb áron eladni. A drága libahús nem a kereskedők nyerészkedéséről szól - fogalmazott Nagy István, hozzátéve, hogy Magyarországon a libafogyasztás nagyon szezonális, karácsony és Márton-nap alkalmával vásárolnak főként az emberek. Utóbbi ünnep kapcsán akár tízszeresére is nőhetnek az eladásaik.

Szent Márton libája és újbora

De honnan is ered ez az ünnepkör és miért vált szokássá Márton napkor libát fogyasztani, arról Nagy Róbert, Gyarmat polgármestere földrajz-történelem szakos tanár, iskola igazgató mesélt. - Szent Márton emberséges, egyszerű, vallásos életével nagy népszerűségre tett szert az egyházon belül. Szentté avatása után komoly kultusz kapcsolódott hozzá. A liba akkor került legendáriumába, amikor hívei és az egyház vezetése tours-i püspökké választották - fejtette ki.

A három legismertebb baboba: 

• Az ételek elkészítése és fogyasztása mellett Magyarországon a lúd mellcsontjából, esetleg gerincéből sok helyen jósoltak is, a következő tél keménységére vagy épp enyheségére. Ha a csont fehér volt, havas tél következett. Hazánkban azt is mondták néhány helyen, hogy Márton fehér lovon jár, sok havat hoz. 
• A másik ilyen babona, hogy a mondás szerint, aki nem eszik libát Márton-nap alkalmával, az egész évben éhezni fog. 
• A harmadik pedig: rossz szellemek járják be a házat akkor, ha Márton napon a nők dolgoznak, ház körüli munkát végeznek vagy takarítanak. Ezen a napon tilos dolgoznia a nőknek a néphiedelem szerint. 

 - emelte ki Nagy Róbert. 

- A Márton-lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kötődik az újborhoz. Márton emiatt a nagyobb borvidékeken az Újbor védőszentje is. Rendszerint november 11-én kezdték meg az új hordókat a gazdák, ekkor került az asztalra a libasült mellé az úgynevezett Libás bor vagy sok helyen Márton bor, aminek még gyógyító hatása is volt a hagyomány szerint. Az e napi újbor „Szent Márton pohara” megszentelt ital, s a Márton-áldás kifejezés is az ilyen borok gyógyító erejéről tanúskodik - mondta el a tanár-polgármester.