A forradalomra az 1956 után emigrált Simon József alkotásaival emlékeznek a Hansági Múzeumban Mosonmagyaróváron

A Hansági Múzeum idén is megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 68. évfordulójáról. Simon József szobrász, keramikus, festő alkotásaiból most kamara kiállítás nyílt a Mosonvármegyei Múzeum épületben.

A forradalom után emigrált

A 2015-ben elhunyt művész alkotásai eddig Szigligeten a Básti Lajos Közösségi Házban voltak kiállítva. A szigligeti kiállítás anyagát visszaszállították Svédországba, kivéve a Hansági Múzeum birtokába
került három alkotást, amelyeket most időszakosan mutatnak be a nagyközönség számára.
Az alkotások bemutatásával fejezik ki tiszteletüket az 56-os hősök áldozatvállalása előtt. A kamara kiállítás 2024. november 10-ig látható.

Simon József szobrász, keramikus, festő a Somogy vármegyei Balatonújlak településen született 1934-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte. Fiatal egyetemistaként részt vett az 1956. október 23-án kirobbant forradalomban. Simon József később Ausztriába emigrált. Bécsben a Művészeti Akadémia hallgatója lett. Meghatározó élmény volt számára, hogy egy bécsi ifjúsági konferencián találkozhatott Olof Palme (1927-1986) későbbi svéd miniszterelnökkel. Ő javasolta neki, hogy kezdjen új életet Svédországban.

Simon József 1958-ban érkezett Stockholmba. Kezdetben több munkahelyen is dolgozott és esténként kerámia készítő kurzusokon vett részt. 1959-ben beiratkozott a Stockholmi Művészeti Szakiskolába. A képzés alatt ösztöndíjjal a párizsi Beaux Arts-ban is képezte magát. Párizsban találkozott későbbi feleségével Gun-nal is. 1966-ban kötöttek házasságot és három gyermekük született. A diploma megszerzését követően Dániában, a söholm-i Kerámiagyárban kapott állást, mint művészeti vezető. E mellett formatervező volt norvég és portugál kerámia üzemekben. Szobrai, falinstallációi Dánia szerte, számos iskolában, kórházban, középületben a mai napig láthatók.

A bevándorló szemével

1967-ben az észak stockholmi Djursholmban telepedett le, ahol saját kerámiaműhelye és atelierje volt. Alkotásain, a kezdeti időszakban a magyar folklór jegyei figyelhetők meg, később a bevándorló szemével alkotott a svéd társadalomról szerzett tapasztalatait felhasználva. Gyűjteménye, amely kb. 200 szoborból állt a „Miért?” nevet kapta. Jelentős része még ma is egyben található, de több eleme magángyűjtőkhöz került. A szobrászat mellett olaj és akvarell festészettel is foglalkozott. 

Svédországon kívül, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Angliában, Észtországban és Mexikóban is szerveztek kiállításokat munkáiból. 1967-ben tért haza ismét Magyarországra. Jó kapcsolatot ápolt, a győri születésű Kovács Margit (1902-1977) kerámiaművésszel.

Simon József első állandó kiállítása Magyarországon 1998-ban nyílt Hévízen, ahol a művészt a város díszpolgárává is megválasztották. Kiállítását 16 év után áthelyezték Szigligetre, a Básti Lajos Közösségi Házba, ahol 2023-ig volt látogatható. A művész egy-egy szobra megtalálható a győri és a szentendrei Kovács Margit Múzeumokban is. Simon József Stockholmban halt meg 2015-ben.