2024.09.29. 10:01
Visszatartják a vizet, ahol tudják
A vízügy a rendelkezésére álló területeken a lehetőségeikhez képest a legtöbb vizet visszatartja, legfőbb stratégiai célja a vizet a tájba juttatni.
Fotó: Csapó Balázs - archív
Az árhullám levonulása után fokozatosan emelik a vízpótlórendszerekbe betáplált vizeket, ezzel például a Rába vízhozamának 14 százaléka a Kis-Rába rendszerbe folyik és így élővízzel látja el Hanság déli részét – közölte a régiós vízügy. Működik az észak-hansági és a szigetközi vízpótlórendszer is, és lassan növelik a Mosoni-Duna vízbetáplálását is. Jelenleg is vizet tartanak vissza a Holt-Marcal medrében, a Rabkerti tónál a szokásosnál magasabb vízszintet tartanak és fokozatosan emelik a Tatai Öreg-tó vízszintjét is. Az árhullám alatt valamennyi árvízkaput (Mosoni-Duna, Iparcsatorna és Abda) és torkolati zsilipet lezárták, szeptember 14 – 21. között nem engedtek vizet a Duna felé, tehát a Dunát leszámítva valamennyi folyó (Rába, Marcal, Répce/Rábca, Lajta, Mosoni-Duna) vize a Kisalföldön "maradt" és töltötte a medreket és a talajvíztartót. Az egyes számítások szerint a talajvíztartóba beszivárgó víz mennyisége az érkező vízhozam 30 százalékát is elérte. A belvízvédekezés során kizárólag a szivattyúzási határ feletti vizeket emeltek át a befogadóba, így ezek a medrek is maximális üzemvízszinten vannak.