Rendkívüli közgyűlés Győrben: levédték a marcalvárosi erdő 97,5 százalékát - fotók

Pintér Bence októbertől megválasztott polgármester tüntetést hívott össze a városháza elé a közgyűlés idejére. Mint felhívásában írta, a városstratégiai bizottság ülésén derült ki, hogy a hétfői közgyűlésen a marcalvárosi Kiserdő egy részének kivágását is lehetővé tevő javaslatot fogadnának el. A közgyűlésen jó néhány győri megjelent, akik táblákkal, beszólásokkal fejezték ki időnként véleményüket.

A közgyűlésen 20 képviselő jelenlétében nyitotta meg az ülést dr. Dézsi Csaba András polgármester. Az ülés előtt osztották ki a napirendi pontok anyagait.

A pénzügyi és városstratégiai bizottság ülései előzték meg a közgyűlést.

Pollreisz Balázs az ülés elején feltette a kérdést az ülést vezető polgármesternek, miért volt szükség a rendkívüli közgyűlés összehívására.

A polgármester elmondta, hogy akkor lehet, ha a polgármester indokoltnak tartja, illetve a törzstőke emelés miatt is szükség volt rá. Aktuális napirendi pontokat is tárgyalnak.

Az első napirendi pontot Szaksz Vince főépítész egészítette ki.

Pollreisz Balázs a kiserdő területét érintő előterjesztésről beszélt. Mint mondta, az előterjesztés 25 ezer négyzetméter zöld területet vesz el. A képviselő javasolta, hogy a főépítész által bejelentett módosító javaslat kerüljön ki a tárgyalt anyagok közül.

Bárány István képviselő elmondta, hogy volt már rá példa, hogy Kisbácsán egy befásult területet erdővé minősítettek, s ha nem veszik ki ebből az előterjesztéből, akkor ő sem szavazza meg.

Rózsavölgyi László képviselő is bejelentette, hogy nem szavazza meg az előterjesztést, mert a körzetében lévő területen élők azt szeretnék, hogy erdő teljes területe maradjon erdő és ne épüljön nyugdíjas otthon. A jelenlévő hallgatók tapssal jutalmazták képviselőjük nyilatkozatát.

Borsi Róbert arról beszélt, hogy az utóbbi hetekben félrement a területről szóló kommunikáció. A régen építési területnek minősített területet helyrajzi számok alapján át kell minősíteni, így a terület 97,5 százaléka lesz zöld terület. Mint mondta, ezt a területet nem lehet beépíteni, mindössze a fennmaradó 2,5 százalékot.

Glázer Tímea azt mondta, hogy már tíz éve elkezdték az ott élők a Kiserdő megvédését. Megérti, hogy luxus fenntartani erdőként egy területet, ami közművesítve van, de kérte, hogy hallgassa meg a városvezetés az ott élőket.

Balla Jenő arról beszélt, hogy nagyon magasak a városban az ingatlan árak, ezért harc folyik minden területért, de a Kiserdőt meg kell védeni, máshol kell építeni.

Hajtó Péter kényes kérdésként aposztrofálta az előterjesztést, mert az idős gondozást fejleszteni kell a városban. A Kiserdő 100 százalékos megvédése is fontos. Kérdésként tette fel, hogy készültek-e tanulmányok, hogy máshol valósuljon meg egy idősotthon, miközben az alapítványi tisztázatlan körülményekre is felhívta a figyelmet. Ő is kérte az előterjesztés visszavonását. Pollreisz Balázs megerősítette a kérést, vegyék ki a napirendi pontok közül.

Dr. Dézsi Csaba András leszögezte: a Kiserdőt megvédjük. 4,5 évvel ezelőtt egy környezetvédelmi programot indított el a város, akkor ott építkezések voltak. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy az ott élők egyszer már megakadályozták azt, hogy egy uszoda épüljön a Marcalvárosban, de az idősotthon másik kérdés. Most a 97,5 százalékát védik le az erdőnek. Mint megjegyezte, Pintér Bence leendő polgármesternek lehetősége lesz arra, hogy a fennmaradó 2,5 százalékát is levédje.

Glázer Tímea azt kérdezte, miért csak 97,5 százalék, erre dr. Dézsi Csaba András elmondta, hogy a kampányában is szerepelt az idősotthon építése, amire vállalkozó is volt. Az intézmény az alapítvány jelenlegi épületeihez tudna kapcsolódni. – Én csak azt szeretném, hogy a terület 97,5 százalékát biztosan ne lehessen beépíteni, hanem maradjon erdő. Büszke vagyok rá, hogy ezt meg tudjuk tenni – állapította meg a polgármester.

A képviselők elfogadták az előterjesztést, így a Kiserdő 97,5 százaléka erdőként élhet tovább hivatalosan is.

A közgyűlés elfogadta a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. törzstőkéjének felemelésére, az alapító okirat módosítására benyújtott javaslatot.

A harmadik napirendi pont a Győri Balett emlékmű és a Győri Keksz és Ostyagyár emlékhely felállítására tett javaslatot.

Pollreisz Balázs a szobrok koncepcióját hiányolta, Glázer Tímea pedig másra fordítaná az azokra szánt pénzt. Bárány István is másra költené az emlékhelyek felállítására szánt összeget. Balla Jenő egyetértett a szobrok felállításával, s annak örülne, ha a rászánt 110 milliót szponzorok adnák rá. Tervpályázatot is hiányolt a koncepcióra.

Hajtó Péter elmondta, hogy két vállalkozó 28,5 millió forintot ajánlott fel kulturális célokra, akár ezeket a szobrokra is lehet fordítani. A gyár dolgozói támogatására létrejött alapítvány finanszírozására is javaslatot tett.

A polgármester elmondta, hogy tudatos szobor és emlékhely állítás is elindult az utóbbi években, példaként jelezte a Markó Iván utcát. Többen nehezményezték, hogy Horváth Edéről nem emlékezik meg a város. A polgármester emlékeztetett arra, hogy róla törvényi előírás miatt nem lehet utcát elnevezni, mert a Központi Bizottság tagja volt.

A polgármester további emlékhelyek, szobrok felállításának szükségességéről is beszélt, mert fontos, hogy "megadjuk a tiszteletet a múltnak, a város polgárainak".

A képviselők a vita után 13 igennel fogadták el a javaslatot.

Az utolsó napirendi pontban javaslatot tettek állatvédelmi támogatások nyújtására.

Balla Jenő az állattartás szabályait hiányolta a napirendi pont kapcsán.

Hajtó Péter gratulált ahhoz, ami az állatvédelemmel kapcsolatban történt az utóbbi időben.

Az előterjesztést 20 igennel fogadták el a képviselők.