5 órája
Árvíz 2024 - Ez volt minden idők harmadik legnagyobb árhulláma a Dunán és a Lajtán is
Soha nem volt még ilyen magas szeptemberben a Duna vízállása Nagybajcsnál, mint az idei árhullám során (a részletes adatokat lásd a táblázatban). Térségünk lakói is kivették részüket – természetesen a vízügyes szakemberekkel együtt – a hősies védekezésből. A véneki Mosoni-Duna torkolati műnek is köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj.
Mint a vízügy felhívta a figyelmet: a 2002. augusztusi és a 2024. szeptemberi dunai árhullám során az érkező vízhozamok közel azonosak voltak (9200–9300 köbméter másodpercenként), viszont a torkolati műnek köszönhetően a mostani árhullám 130–140 centiméterrel alacsonyabban tetőzött Győr térségében. Ha nincs a véneki kapu, 662 helyett a tetőzés becsült szintje 790 centiméter körül alakult volna. Hétfőn Mosonmagyaróváron köszönetet mondtak azoknak a vízügyeseknek, akik Szolnokról érkeztek segíteni a Lajtához.
Nagybajcsnál a tetőzéshez képest hétfő reggelre már három méterrel csökkent a vízállás, majd az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság délutáni közlése szerint hétfő 18 órától Győrben és Nagybajcsnál megszűnt az árvízvédelmi készültség. A Lajtán is folyamatos az apadás, így a megnyitott szükségtározó leürülését követően – várhatóan a napokban – megszüntethetik a rendkívüli készültségi fokozatot és ezzel egyidejűleg megkezdődhet a helyreállítási feladatok felmérése, tervezése, közölte a vízügy. Intenzív apadás figyelhető meg a Duna teljes Budapest fölötti szakaszán is. Ezeken a részeken az árhullám levonultával a vízzel nem érintkezett homokzsákok ürítése és elszállítása is megkezdődhetett már. A szennyeződött, vízzel átitatott homokzsákokat azonban csak a II. fokú készültség megszűnése után lehet elbontani.
Megköszönték a segítséget
– A Lajta menti védekezés jelentette igazgatóságunk területén a legnagyobb kihívást, a szükségtározó megnyitása miatt is – vonta le a következtetést Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, aki a mosonmagyaróvári duzzasztóműnél lévő gátőrháznál köszönte meg tegnap a Szolnokról érkezett kollégák munkáját és búcsúztatta el őket. Törőcsik Tamás vezetésével Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből 83 vízügyes érkezett a Lajta mellé segíteni az árvízvédelmi munkálatokat – nyolc napon keresztül tartva a frontot a helyiekkel.
– Jelenleg II. fokú készültség alatti a vízszint a Lajtán, de a szükségtározó miatt még rendkívüli készültséget tartunk fenn – emelte ki a vízügyi igazgató, hozzátéve, hogy munkájukat a vízügyes kollégák mellett katonák, katasztrófavédők és rengeteg önkéntes is segítette.
Németh József arról is beszélt, hogy úgy a Dunán, mint a Lajtán ez volt minden idők harmadik legnagyobb árvize, utóbbinál 1965-ben érte el a rekordot, a 315 centimétert, most pedig a szükségtározó megnyitásának köszönhetően 286-nál tetőzött. Ígérte a szolnokiaknak, hogy ők is számíthatnak a segítségükre szükség esetén.
Eltárolt homokzsákok
A segítségért köszönetet mondott Kertész József, a Lajta menti védelem vezetője, aki sikeresnek ítélte a védekezést. Elhangzott, hogy a homokzsákok nagy részét a Lajta-duzzasztó mellett halmozzák fel, így egy következő árvíz esetén azonnal használhatók lesznek.
Tízmillióba került a védekezés
– Kellő időben megkezdtük a védekezést, állami segítséget is kaptunk, több százan vettünk részt a munkákban a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. közreműködésével – hangsúlyozta már Árvay István mosonmagyaróvári polgármester, aki szerint jó lépés volt a Malom-ági Lajta-zsilip időbeni lezárása, a Mosoni-Duna felkészítése az árra. A töltésmagasítások is időben elkészültek, ám szerencsére a szükségtározó megnyitása miatt ezeknek élesben nem kellett vizsgázniuk Mosonmagyaróváron. A homokzsákfal bontását vasárnap többtucatnyi önkéntes bevonásával végezték. Amit víz ért, azt rekultiválják, amit nem, azt egy depóniában helyezik el – szintén egy következő védekezéshez. A polgármester szerint mintegy tízmillió forintba került a városnak a védekezés.
