Erről írtunk 20 éve - Mégis lesz szívcentrum Győrben

10 éve - Milliárdok úsznak el a Dunán 

Hajózási, szállítmányozási szakemberek szerint százmilliárdokban mérhető károkat okoz hazánknak, hogy a Duna csak az év felében-háromnegyedében hajózható az itteni szakaszon. Állítják: vízlépcső építése segíthetne a kérdésben. Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke kijelentette: a vízlépcsők hiánya miatt gazdasági, kereskedelmi, energetikai és környezeti hátrány éri az országot. 

A magyar Duna-szakasz évente csak 180-270 napon át hajózható, s az áruszállító hajók akkor is kevesebb terhet vihetnek, így a veszteség például 2009-ben 27,4 millió euró volt (8,465 milliárd forint). Ezt az árutulajdonosok és a hajótulajdonosok kénytelenek megosztani egymás között (2009-ben 12,32-15,12 milió euró megoszlásban) - részletezte az adatokat Bencsik Attila. Ugyanerről beszélt a Kisalföldben korábban Szalma Botond, a Magyar Hajózási Ország Mos Szövetség elnöke. „Gazdaságossági szempontból nem mindegy, hogy egy hajót 1,80-as vagy 2,40-es merülési mélységig rakunk meg áruval, miközben a fuvarozás költségei szinte megegyeznek. Harminc éve küszködünk a vízlépcsők és a hajózás kérdésével, miközben százmilliárdokat veszítettünk el” - mondta. Hasonlóképp vélekedik Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára is. A Szigetközi Fejlesztési Tanács ülésén nemrégiben arról beszélt: a vízi szállítás 60 százalékkal olcsóbb, mint a közúti, s míg Rotterdamból egy új autó szárazföldön a megszokott logisztikával 40 nap alatt jut Budapestre, addig hajóval ez 11-13 nap. „Félünk a vízlépcsőtől, pedig felettünk jó néhány működik. A dunai hajózás legnagyobb gondja a kiszámíthatatlanság: előfordul, hogy a folyón évente csak 240 napig lehet hajózni. Ezen csak »vízlépcsőzéssel« lehet javítani, évi 330 napon 2,5 méteres merülést biztosítani. Ekkor lehet kiszámítható ellátási láncot kialakítani. Ráadásul idő kérdése, mikor lesz katasztrófa: előbb-utóbb valamelyik megfeneklett tanker feneke kiszakad, s több millió liter gázolaj ömlik a folyóba.” Ilka Alfréd,a bősi erőmű igazgatója szerint amikor 1992-ben üzembe helyezték a vízi erőművet, a folyó maximális esése 19,5 méter volt, ma 21,5. Ennyivel mélyült Bős alatt a Duna medre. Itt több millió köbméter kavicsról van szó, melyet innen kimosott a folyó, s Gönyű és Komárom alatt - az ottani gázlószakaszon - lerakta. „Ha ezeket a gázlókat folyamatosan nem mélyítik, akkor még nagyobb gondok lesznek: a helyzetet megoldaná Nagymaros megépítése, duzzasztással a hajózási mélység állandóan biztosított lenne.” 
20 éve - Mégis lesz szívcentrum Győrben 
Úgy tűnik, mégis lesz szívcentrum Győrben. Alig egy hónap leforgása alatt ez a második hír a Petz-kórház kardiológiai osztályával kapcsolatban, s a két információ szöges ellentétben áll egymással. Az érintettek is legfeljebb sejtik, mi áll a kedvező döntés hátterében, de nem találgatnak, örülnek. A Kisalföld úgy értesült, a Kardiológiai Szakmai Kollégium és az Egészségügyi Minisztérium javaslata alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jövőre mégis felveszi a finanszírozási rendszerébe a győri centrumot. Az információt dr. Bugovics Elemér, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója tegnap megerősítette, hivatalosan tehát a megyében, illetve a régióban élő szívkoszorúér-betegségben szenvedőknek jövőre már nem kell Budapestre utazniuk szívkatéterezésre, érfestésre, kivizsgálásra. Ez a döntés akár az életüket is megmentheti. 

Hogy ennek a kijelentésnek mekkora súlya van, legutóbbi cikkünk egy mondata igazolja. Akkor (Nem a szívcentrumra - Kisalföld, 2004. június 26.) azt írtuk: mire az akut infarktusban szenvedőket a legközelebbi - a mi esetünkben budapesti - szívkatéteres központba szállítják, gyakran már túllépik a gyógyuláshoz szükséges optimális időt. A Kardiológiai Szakmai Kollégium ezen földrajzi, területi aránytalanságok kiküszöbölésére javasolta az országban két helyen, Győrben és Miskolcon a hemodinamikai laboratóriumi központ létrehozását. Nem egészen egy hónapja úgy tűnt: a szakmai kollégium és több miniszter támogatása is kevés ahhoz, hogy az OEP finanszírozza a győri szívkatéteres központ működését, az illetékesek döntése csak Miskolcnak kedvezett. Ezzel viszont 650 ezer ember biztonságos élethez való joga sérül, hiszen ma Magyarországon már csak a Győr-Moson-Sopron megyében és vonzáskörzetében élőknek nem érhető el 90 kilométeres távolságban ez a szakellátás. Jövőre, de mikor? Három hét alatt nagyot fordult a világ, szögezzük le, szerencsére. Dr. Dézsi Csaba András, a kardiológiai osztály vezetője értelemszerűen örömmel fogadta a hírt, hozzátéve azonban, az osztály ugyanúgy felkészülten várja az indulást, mint eddig. „Azt is ki merem jelenteni: a sorban álló kórházak közül Győrnél felkészültebb jelenleg nincs az országban. Az intézményben biztosított a magas szinten működő kardiológiai, intenzív terápiás, érsebészeti és radiológiai háttér, ezért képesek lennénk akár decemberben is indulni. Ám ha erre jövőre kapunk lehetőséget, akkor 2005-ben.” Míg a kardiológiai osztály vezetője a januári kezdést sem tartja kizártnak, a kórház főigazgatója szerint a jövő év közepe a reális időpont. A Petz-kórházat fenntartó megyei önkormányzat általános alelnöke örömmel, de fenntartással fogadta a hírt. Firtl Mátyás azt nyilatkozta a Kisalföldnek: „Minden adott ennek a feladatnak az ellátására, de az előző döntés ismeretében még próbálom elhinni, hogy valóban így lesz. Nagyon jó lenne, s a fenntartó önkormányzat mindent meg is tesz azért, hogy ezen többet ne változtassanak.” Miért változott a döntés? De miért változott meg a korábbi döntés? Pletykákat lehet hallani üzleti és politikai érdekekről, azonban az érintettek nem nyilatkoznak. Ami tény, elvi ígéret volt arra, hogy ha a 2005-ös költségvetésbe befér a győri szívcentrum támogatása, akkor csak a szakmai érvek maradnak, azok pedig egyértelműen Győr mellett szólnak. Bárhogy is történt, ezek szerint lesz pénz az OEP-finanszírozásra az állami büdzséből, s mivel az is sejthető, lesz magántőke is, amely beszáll a szívcentrum fenntartásába, kiderül, mi igaz a szóbeszédből. Előbb azonban a gyógyítást kell megkezdeni, mert az idő a betegek ellen ketyeg. 

30 éve - Befejeződtek az egyetemi felvételik 

Befejeződtek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák. Ahogy az az évek során ilyen tájban lenni szokott, a napilapokban folyamatosan jelennek meg a felvételizettek számára döntő fontosságú pontszámok. - Milyen konkrét információkat tud mondani az1994/95-ös tanévre felvételt nyert hallgatók számáról, és az ehhez szükséges pontszámokról? - kérdeztük dr. Szitás Józsefet, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanulmányi és továbbképzési osztályának vezetőjét. - Az erdőmérnöki szakra 109 volt a minimális pontszám, így a 145 jelentkezőből 65-en nyertek felvételt. A leendő környezetmérnököknek legalább 101 pontot kellett teljesíteniük, ez 23 jelentkezőből 21 -nek sikerült. A legnagyobb túljelentkezést a vadgazdáknál tapasztaltuk, ahol a 157 jelentkezőből a bekerüléshez szükséges 95 pont figyelembevételével - 34 hallgatót tudtunk felvenni. A faipari mérnöki szakra, a papíripari mérnök szakra, a mérnök-tanári szakra együttesen 89-en jelentkeztek. A ponthatár mindhárom helyen 91 pont volt. Közülük összesen 69-en nyertek felvételt. A leendő faipari üzemmérnököknek legalább 81 pontot kellett teljesíteniük. Ez a 40 jelentkező közül 15-nek sikerült, és 23 fő az átjelentkezők közül kerül ki. Az - újdonságnak számító - belsőépítészeti szakra 18 embert tudunk felvenni, az ő felvételi vizsgájukra augusztus 15-e és 20-a között kerül majd sor. A pótfelvételire július 23-ig várjuk az érdeklődők jelentkezését.