Az eltűnőben lévő Kontúrról, munkásgyűlésről és az üzemi demokráciáról írtunk 20, 40, 50 éve

Húsz éve a Kontúr vállalat gondjairól olvashattak.

Eltűnőben a Kontúr 

A Kontúr Kereskedelmi Rt. legkésőbb december 31-ig megszünteti lakásfelszerelési és vasműszaki kiskereskedelmi tevékenységét. A döntés a megyében 127 dolgozót és 15 üzletet érint. Néhány hónapon belül véget ér egy több mint ötven évre visszatekintő történet. A Kontúr Kereskedelmi Rt. az év végéig bezárja lakásfelszerelési, valamint vasműszaki üzleteit Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron is.

- Tulajdonosi döntés született - erősítette meg a Kisalföld információit Ney Ferencné, az rt. elnök-vezérigazgatója. - Győrben hét, Sopronban hat, Mosonmagyaróváron pedig két lakásfelszerelési és vasműszaki kiskereskedést szüntetünk meg. A változás az egész megyében 127 dolgozónk életét befolyásolja. A Kontúr papírkereskedelmi részlegét azonban nem számolják fel. Arra a kérdésre, hogy mi indokolta a döntést, Ney Ferencé nem kívánt válaszolni, helyette a tulajdonoshoz irányította az érdeklődő újságírót. 

A nagy múltú megyei cég - amelyet 1950-ben alapítottak, Győr-Sopron Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatként - a Fotex-vállalatcsoport tagja. Rammer Anna gazdasági vezérigazgató-helyettes azonban csupán annyit közölt, hogy az „átszervezésnek” gazdasági okai vannak. A kevésbé jövedelmező üzletágat felszámolják, erőiket a gazdaságilag előnyösebb vállalkozásokra koncentrálják. Gárdos Gyula, a Kontúr soproni igazgatója ezekben a napokban tárgyalásról tárgyalásra jár. 

— Öt üzletünket számoljuk fel. Az Ikva Áruházban és a Várkerületen lévő lakásfelszerelési üzletet, a Vasáruházat, valamint a Zsolnay-porcelánt és az ajkai kristályt árusító boltot. A hatodikat, az élelmiszerrészlegünket a Fenyő Áruházban már korábban bezártuk. Abban az esetben, ha elképzeléseink szerint alakulnak a dolgok, akkor nem marad az említett kategóriákban piaci rés, mert szeretnénk az üzlethelyiségeket olyan vállalkozásoknak bérbe adni - erre jó esély van -, amelyek hasonló tevékenységet folytatnak, így remény van arra is, hogy a dolgozók nem kerülnek az utcára. 

Gárdos Gyulától megtudtuk, a három papírkereskedés azonban egyelőre marad, a helyiségeket bérlik az önkormányzattól. Jövőjük azonban attól is függ, sikerül-e megállapodniuk az új, augusztus elsejétől érvényes bérleti díjakról. Már tájékoztatták a munkaügyi központot A megyei munkaügyi központ elemzési és információs osztályának vezetője, Major Ernő tájékoztatása szerint a győri székhelyű Kontúr Lakásfelszerelési Kft. tájékoztatta a munkaügyi szervezetet, hogy ez év december 31-ig befejezi a boltjaiban folytatott kereskedelmi tevékenységet, és a jövőben az üzletek bérbeadásával kíván csak foglalkozni. A társaság ennek következtében csoportos létszámcsökkentést tervez. A létszámcsökkentési bejelentés még nem érkezett be a munkaügyi központba, amely a munkanélkülivé válók részére álláslehetőségeket, illetve képzést tud felajánlani. 

„Átszervezési” tervek Győrött, Mosonmagyaróváron A Kontúr Rt. Győrött hét üzletének és egy raktárának működtetését szünteti meg. Bezár a Belvárosban a Baross úton a sport- és játékbolt, a konyhafelszerelési és a papírbolt, a Széchenyi téren a konyhafelszerelési bolt. Marcalvárosban a Harmónia Áruház, a Kálvária utcában a Vasáruház és a központi raktár, a Pálffy utcában a papírbolt. Az itt működő hobbikellékrészleg a Kazinczy utcai papírboltba kerül át Mosonmagyaróváron a Szent István úti Vasáruház mint Kontúr-üzlet bezár, de valószínűleg a dolgozók tovább működtetik, akárcsak a Magyar utcai konyhafelszerelési szaküzletet. 

Negyven évvel ezelőtt a Rábatext munkatársai tettek felajánlást.

Több terméket, kisebb költséggel 

Tegnap, a délutáni műszakváltás perceiben rövid munkásgyűlésen találkoztak a Rábatext Győri Textilipari Vállalat dolgozóinak képviselői a vállalat konfekcióüzemében. A munkásgyűlés célját Benedetti Szerafinó, a vállalati párt-vb nevében ismertette. Mint elmondotta, a dolgozók kezdeményezték, hogy a Rábatext is többletfeladatok vállalásával járuljon hozzá a jövő tavaszi pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója eseményének méltó megünnepléséhez. 

A munkásgyűlés képviselői előtt Németh István helyettes főmérnök ismertette azokat a lehetőségeket, amelyek a brigádok, illetve a brigádokon kívüli dolgozók többletmunka felajánlásaihoz alapot adhatnak Javasolta, hogy a kollektíva az eredetileg tervezettnél mintegy hetvennel kevesebb létszámmal teljesítse a vállalat gazdasági célkitűzéseit. 

További felajánlásként ajánlotta a helyettes főmérnök, hogy a Rábatext fonodája vállalja a minőségi mutató javítását, hogy az haladja meg a 87 százalékos szintet, anyagkihozatali mutatóját pedig a tervezettnél magasabb szinten, 93,6 százalékos arányban teljesítse. S a kiadások észszerűsítésével érje el a fonoda kollektívája, hogy mintegy 2 milliós megtakarítást érjen el év végén. A szövődei dolgozók vállalásaihoz ajánlotta a vállalat vezetősége, hogy az első osztályú termékek részaránya a tervezett 83,6 százalék, helyett a 90 százalékot érné el. Az anyagok észszerűbb felhasználásával tegyen lehetővé mintegy 900 ezer forintos megtakarítást az anyaggazdálkodás költségvetésében, s további 900 ezer forintos megtakarítást az energiagazdálkodásban. A kikészítő üzem részére — a kapacitások hatékonyabb kihasználása révén — a tervezettet mintegy 800 ezer forinttal meghaladó többletbevétel vállalását ajánlotta a munkasérülés szónoka. 

A konfekció üzem dolgozóinak mintegy 1 millió forint eredménynövelés vállalását ajánlotta a felhívás, megemlítve hogy a többletvállalások eredményeként a Rábatext az eredetileg tervezettnél mintegy 25 millió forint értékkel gyarapíthatja exportbevételeit. A munkásgyűlésen ismertetett javaslatokhoz mindenekelőtt azok a brigádvezetők szóltak hozzá akiknek kollektívája már eddig is az átlagosnál magasabb szinten vállalt részt a feladatokból. Az elsőként hozzászóló Kovács Lajosné brigádja például az év elején a normák 20 százalékos túlteljesítését vállalta, a tegnapi munkásgyűlésen további háromszázalékos túlteljesítést vállalt a Gagarin nevét viselő brigád a jövő tavaszi jeles társadalmi események tiszteletére. Hasonló mértékű többletfeladatok vállalását jelentette be munkatársai nevében Gutléber Józsefné, Baracskai Istvánné, Horváth Magda, Szomor Jánosné, valamint Orbán Lászlóné brigádvezető. 

A szocialista brigádvezetők hozzászólásai után a munkásgyűlés résztvevői egyhangú szavazással fejezték ki egyetértésüket a többletfeladatok vállalásával. A munkásgyűlés záróaktusaiként jutalmakat kaptak azok a dolgozók, akik a második negyedévben a legjobb munkaeredményeket érték el. A Rábatextben ugyanis az év elején a munkaversenynek egy új formáját vezették be. Gyáregységek versengenek a legjobb teljesítménnyel kivívható díszes serlegért — s az azzal járó pénzjutalomért. A versenyt negyedévenként értékelik. Az első negyedévben a vállalat fonodája birtokolta a kupát, tegnap azonban az éppen a munkásgyűlésnek otthont adó konfekció gyáregységbe került. A kiváló munkát — amely egyebek között a vállalat exportjának mintegy 40 százalékos növelését tette lehetővé — Vass Zoltán igazgató köszönte meg a kollektívának.

1974. július 27-én az üzemi demokráciáról értekezett a lap hasábjain Pődör Pál, Csorna tanácselnöke.

Szélesedik a csornai közélet 

Nagy érdeklődéssel olvastam a Kisalföld 1974. június 29-i számában megjelent vitaindító cikket az üzemi demokráciáról. Figyelemmel kísértem az eddigi hozzászólásokat, amelyek érlelték bennem a gondolatot: jó lenne írni arról, miként fejlődik Csornán, a megye legfiatalabb városában, az állami élet demokratizmusa. Való igaz: „a szocialista demokratizmus fejlesztése hazánk napirenden lévő feladata.” 

Az üzemi, szövetkezeti, tantestületi demokrácia mellett ígért fontos feladat az állami élet demokratizmusának fejlesztése is. Az állami élet, ezen belül a tanácsrendszer korszerűsítésének feladatait, a továbbfejlesztés útjait és irányait a párt és az állami élet vezető testületei meghatározták, és a határozatok megszabták az államigazgatási munka legfontosabb feladatait. 

A Magyar Szocialista Munkáspárt Csorna városi Bizottsága 1972. május 19-én vbülésen, 1974. március 28-án pedig pártbizottsági ülésen tárgyalta meg a városi tanács munkáját, pontosabban az új tanácstörvény érvényesülését a városi tanács munkájában, s mellette az állami élet demokratizmusának fejlesztését. Az üléseken hozott határozatok nagy segítséget adtak ahhoz, hogy a város lakosságának bevonása a közügyek intézésébe sikeres és eredményes legyen. Emellett nagyon jó együttműködést alakítottunk ki a Hazafias Népfront városi bizottságával. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegéből a népképviseleti jelleg áll legszorosabb kapcsolatban az állami élet demokratizmusának fejlesztésével. A tanácstörvény ezen a területen nagy jelentőséget tulajdonít a képviseleti demokráciának. A képviseleti demokrácia helyes érvényre juttatása megköveteli azt, hogy a tanács összetételében is tükrözze a város arculatát. 

Mind az 1971-es, mind az 1973-as tanácsválasztások előkészítésében a városi pártbizottsággal és a HNF városi bizottságával tervszerűen együttműködtünk annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók, nők és fiatalok megfelelő arányban kapjanak képviseletet a tanácsban. Az 1973-as tanácsválasztáskor a fizikai dolgozók arányát 33,3%-ról 38,3%-ra, a nőkét 21,6%-ról 26,6%-ra, a fiatalokét pedig 11,6%-ról 13,3%-ra növeltük a városi tanácsban. Ugyancsak javult a végrehajtó bizottság és a tanácsi bizottságok összetétele is. A tanács által választott nyolc bizottság munkája az elmúlt három évben nagyon sokat erősödött, de javítani kell még ellenőrző és összehangoló tevékenységüket. Tanácsüléseinkre és vbüléseinkre a nem tanácstag szakembereket és más szerveket is meghívunk. Hozzászólásukkal segítik a testületeket abban, hogy az adott szakterületeken tisztábban lássanak, jó határozatokat hozzanak. A tanácstörvény a képviseleti demokrácia mellett nagy hangsúlyt helyez a közvetlen demokrácia területeire. 

Az 1973-ban megtartott 60 jelölőgyűlésen a 6250 választópolgárból megjelent 2052 fő. Az előző választáshoz viszonyítva jelentős mértékben megnőtt ez a szám: 12,5%-kal, vagy más viszonyításban 2,6-szer többen jelentek meg ezeken, mint 1971-ben. Egy-egy jelölőgyűlésen átlagosan 35-en jelentek meg, képviselve ezzel az összes választók 80—90 százalékát. A gyűlésen részt vevők 30%-a mondott véleményt, s ezek 99 százalékban közügyekkel, elsősorban választókerületi problémákkal foglalkoztak. A jelölőgyűléseken felvetett kérdéseket rangsoroltuk, megvalósításukat időrendben besoroltuk, s ezt a tervet 1973. évi júniusi tanácsülésünkön elfogadtuk. A jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések közül tanácsülés által elfogadott intézési terv alapján már sok meg is valósult, így például: útépítés a Hársfa, Templom, Mátyás király utcákban, a portalanítás befejezése a Dózsa György utcában, járda, illetve lakóút megépítése a Béke utca jobb oldalán és a Petőfi tér keleti oldalán, útfelújítás a Kmetty, Liszt Ferenc és Honvéd utcákban. 

Előfordult, hogy olyan helyen indítottunk munkákat, ahol azt csak 1975-re terveztük, mivel a lakosság jelentős társadalmi munkát vállalt. A város lakosságával történő találkozások, eszmecserék fontos fórumai a tanácstagi beszámolók is. A tél folyamán 58 helyen megtartott tanácstagi beszámolón 1242 szavazópolgár vett részt. Itt is elsősorban a választókerületi problémákat vetettek fel a hozzászólók. Elismerően nyilatkoztak a város gyorsuló fejlődéséről az utóbbi években: legtöbben a termálfürdő létesítését, az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelésének szükséges jó megoldását sürgették. Ezenkívül a tanácstagok fogadóórákat is tartanak. Mivel ez még nem általános — számuk évente csak 70—80 —, ebben is szeretnénk majd előbbre lépni. Az állami élet demokratizmusa fejlettségi szintjének fontos mutatója a lakosság részvétele a társadalmi munkában. Az egészségesen alakuló és helyes mértékű lokálpatriotizmus következtében üzemeink, vállalataink, intézményeink és a lakosság szívesen, tevékenyen kapcsolódik a városfejlesztés sürgető kérdéseinek megoldásába. A legszebben megmutatkozott a termálfürdő építésénél és az új bölcsőde létrehozásánál az aktivitás. 

A társadalmi munka értéke állandóan emelkedik: 1971-ben 600 000 forint, 1972-ben 900 000, 1973-ban 2 700 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek az intézmények és a város dolgozói. A társadalmi munka erkölcsi megbecsülése ezért egyre sürgetőbben vetődött fel. Az idei, március 26-i tanácsülésünk elfogadta a társadalmi munka jutalmazására készített javaslatot. Elkészültek a társadalmi munkát elismerő arany-, ezüst- és bronzplakettek, valamint az üzemeket, intézményeket jutalmazó díszoklevelek. Augusztus 20-án 4 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzplakettet kapnak a legkiválóbb csornai társadalmi munkások, 7 intézmény pedig díszoklevelet. Nemcsak a gazdasági építő munkában vesznek részt szívesen a dolgozók, egyre jobban bekapcsolódnak a kulturális-nevelési feladatok ellátásába is. Sőt, kisebb csoportok bizonyos államigazgatási és rendfenntartói feladatok ellátásába is. A város életének számos fontos területén végeznek hasznos munkát társadalmi dolgozóink.

 Más szervekkel történő együttműködésünk bevált módszere a vezetők részére évenként megtartott értekezlet; tájékoztatjuk egymást a közös feladatokról. Főként a városfejlesztés, az állami oktatás és a közművelődés közösen megoldandó feladatairól folytatunk eszmecserét. Számos területen előbbre kívánunk lépni azzal a céllal, hogy a lakosság, valamint a tanács és szervei között még szorosabb legyen a kapcsolat. Eddig csak tanácstagjaink részére adtuk ki évente 3—4 alkalommal a Tanácstagi Híradót, amelyben a testületi határozatokról, a szakigazgatási szervek tevékenységéről, a legfontosabb jogszabályokról tájékoztattuk őket. A tanács rendeleteit hirdetmények útján hozzuk a lakosság tudomására. Ezzel azonban még nem oldottuk meg a lakosság tájékoztatását a közügyek intézéséről. A HNF városi bizottságával a lakosság részére évi két-három alkalommal megjelentetjük a Csornai Híradót. Első számának megjelenése ez év őszén várható. A társadalmi munka fejlesztése érdekében bevonjuk a társadalmi munka szervezésébe tanácstagjainkat. Többet várunk a város lakosságától a város csinosításában, szépítésében, tisztaságának megteremtésében és megőrzésében. A lakótelepek melletti parkok, a magánházak előtti kiskertek gondozásában, szebbé tételében Csorna lakossága még sokkal többet tehetne. 

Városunkban sok hasznosat tettünk az állami élet demokratizmusának fejlesztéséért, az üzemek, vállalatok, intézmények és a lakosság tervszerűbb bekapcsolásáért a város életébe. A kezdeti sikerek azonban nem tettek elbizakodottá bennünket. Látjuk, sokat szükséges még tenni ahhoz, hogy minél több ember kapcsolódjon be aktívan Csorna életének vérkeringésébe s tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne csupán címében, tartalmában is mindinkább város legyen!