2024.06.18. 10:38
Kitaibel-emlékérem – Nagykutasi Viktor és a Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület kapta az elismerést
A környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva adták át Győrben június elején a Kitaibel Pál Környezetvédelmi Emlékérmet, amellyel az idén Nagykutasi Viktor kertész szakíró, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének elnöke és a Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület kimagasló munkáját ismerték el. A díjazottakkal beszélgettünk röviden eddigi munkájukról, terveikről.
Forrás: gyor.hu
– Milyen tevékenységével találkozhattak a győriek az elmúlt években? – kérdeztük Nagykutasi Viktort.
– Említhetném a komposztálás, a magaságyások népszerűsítését, az egészséges életmódra való nevelést, kiadványainkat, de talán a két legfontosabb, az öntözőzsákok kifejlesztése, illetve annak bevezetése a Győr-Szol Zrt.-vel a városban, és a kerti hulladékégetés elleni küzdelem. Az elmúlt év nyarán a Győrkőcligetben lévő fáknál mutattuk be az öntözőzsákok használatát. Az öntözőzsák nem egy új keletű technológia, hazánkban az elmúlt 5–6 évben megjelentek már a nagyvárosokban, és elsősorban kertészeti cégek használják. Több hónapig tartó teszteket csináltunk, majd legyártattuk a zsákokat, amelyekben körülbelül 50–70 liter víz fér el. Ez egy frissen elültetett fa egyheti vízigénye. Hetente egyszer kell odamenni a fához, és felengedni a zsákokat vízzel. Az otthon, frissen ültetett fa tányérjában elterül a víz, itt, a zsákoknál azonban kifelé szivárog. Ezt jelenti a csepegtető módszer, tehát a víz nem kifolyik a fára, hanem csak szivárog. A fa ezért mélyreható gyökérzetet fejleszt. Ezzel a módszerrel megoldható, hogy egy fához nem kell egy adott hétben többször odamenni és öntözni.
Néhány évvel ezelőtt a katasztrófavédelemmel tartottunk egy látványos bemutatót a városháza előtt „Ne égess, komposztálj vagy készíts mulcsot!” címmel. A növényi, valamint a fás szárú fennmaradt anyagok sok problémát okozhatnak azoknak, akiknek kertjük van. A Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete a rendezvénnyel azt szerette volna szemléltetni, hogy ezeket az anyagokat nemcsak elégetni lehet, hanem újra használni is.
Az otthon keletkezett fás szárú hulladékot nem kell elégetni, elfüstölni. Ágdarálékot lehet belőle készíteni, amit talajtakarásra, mulcsolásra fel tudunk használni, illetve a komposztba vagy a magaságyás aljába bele tudunk tenni.
– Mik a tervei a jövőre nézve?
– Röviden úgy fogalmaznék: a zöldítés. Szükség lenne a város zöldterületeinek átgondolására, az intenzív zöldfelület- kezelés mellett az extenzív szárazságtűrőnövény-összeültetések bevezetése/népszerűsítése is fontos. Kevesebb fűkaszálásra, a virágzó növények megjelenítésére lenne szükség. Nem azt mondom, hogy hagyjuk meg a füvet megnőni, hanem tegyünk virágzó növényeket, amelyek a rovaroknak is jók. Nagyon tudatos növényválasztásra van szükség.
Nagy vágyam függőleges/vertikális zöldfalak létesítése Győrben belső udvarokban vagy az épületek külső falán. Ezzel végezhetnénk kísérletet is. Mérhető lenne egy üres sík homlokzat és egy mellette levő, növényekkel borított homlokzat hőmérséklete, a visszaverődő fény mennyisége, egyéb paraméter, ami hatással van a környezetünkre. A konkrét mérésekkel meg lehetne mutatni, mennyivel jobb lenne, ha zöldhomlokzatok, zöldtetők, még több zöldfelület lenne a városban. Ez a jövő, ez az útirány.
Ezenkívül nagyon régen foglalkozik az egyesületünk országos szinten a feromoncsapdákkal. Ezekkel is védjük az élővilágot, hiszen csak azokat a rovarfajokat pusztítjuk el, amelyek kártevőként jelennek meg a kertben, más rovarokat ezekkel nem bántunk. Ennek a helyes használatát szeretnénk megtanítani, de akik ezt nem akarják megtanulni, azoknak is tudunk segíteni a tudatos, irányított növényvédelemben azáltal, hogy folyamatos útmutatást adunk a növényvédelemhez a mi adataink alapján.
Az ünnepségen a díjat a Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület nevében Koncz Nóra, az egyesület elnöke vette át.
– Az egyesületet 14 éve alapítottuk. Fő célunk, hogy az embereket ráébresszük arra, hogy ők is a természet részei, ezért próbáljanak meg minél több időt tölteni a természetben. Olyan utakat szeretnénk mutatni, amellyel maguk is te- hetnek a környezetvédelemért. Ilyen például az Ökosikk a belvárosban, illetve az általunk szervezett ménfőcsanaki közösségi kert is. Aki ott csak egy kis paradicsomot, zöldséget termel, az már nagyon sok szállítási költséget kiiktat a rendszerből. Az Ökosikk akciónkra aki eljön és onnan választ új ruhákat a szezonra, azzal a fast fashion ipar teljes szennyezését kiiktatja a saját életéből.
A gyerekek nagyon nyitottak mindenre. 2011 óta szervezünk gyerekeknek napközis tábort.
Azt gondoljuk, hogy a természet szeretetét gyerekkorban kell megalapozni. Ahhoz, hogy felnőtt korukban is környezettudatosak legyenek, azt nekünk kicsi korukban kell megalapozni. Ebben nem csak nekünk mint programvezetőknek, pedagógusoknak van feladatunk. Minél több példát látnak, annál hatásosabb, ezért vannak felnőtteknek szóló programjaink is.
– Látja az egyesület munkájának eredményét az embereken?
– Igen. A közösségi kertben várólista van, illetve az Ökosikk rendezvényünkre is egyre többen jönnek. Vannak már új helyek, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. A jövőben is ezeket a programjainkat szeretnénk fenntartani. Új partnereket keresünk az Ökosikkhez, a közösségi kertet is folytatjuk. Ha valaki szeretne ilyent alapítani, szívesen segítjük eddigi tapasztalatainkkal. Rengeteg ötletünk vár arra, hogy mint egy kis magocska megkapja azt a kis napfényt és vizet, amelyben szárba tud szökkenni.