Ötven éve ígéretes földekről írtunk

1974

Ötven éve ígéretes földekről írtunk.

Májusi esőből néhol megárt a sok. Általában ezt a véleményt tükrözte a tegnapi határjáráskor megkérdezett tsz-vezetők, tagok hangulata. Hol hullott, majd permetezett az eső, hol meg kisütött a nap. Azt néztük: mit tudnak dolgozni, milyen munkákat végeztek el eddig, illetőleg milyen munkákat hátráltat az esőzés. 

A győrzámolyi termelőszövetkezetben az esőt ígérő felhők ellenére reggel hét órakor a szántóföldi kertészetbe vonult a nyolctagú asszonybrigád, hogy folytassa a káposzta palántázását. Négy asszony ül a palántázógépen, négyen pedig pótolják a sorokat, ahol a gép kihagy. A brigádból heten a hajtató kertészetben maradtak – mondja Forrás Béla növénytermesztési brigádvezető. – Ők szedik, válogatják a palántákat a géphez. – Hány hektáron termelnek káposztát? – Tizenhárom hektáron. Május 11-én kezdtük a palántázást, a napokban fejezzük be. Négy hektáron már a paprikát is kipalántáztuk. A 100 hektár lucerna kaszálását hétfőn fejezte be a tsz. Tegnap megkezdődött volna a behordás, de nyolc óra körül már csöpögött az eső. – A mi határunkban elég lenne az esőből – mondják a győrzámolyiak. – A környéken nálunk hullott a legtöbb csapadék. A cukorrépa gépi kapálását nem zavarja a permetszerű eső, legalábbis reggel még nem zavarta. A 72 hektár répa fejlett, öntözték, s ha az idő engedi, néhány nap alatt befejezi a téesz a gépi kapálást.

Ásványrárón a takarmánybegyűjtés szakadt félbe mindjárt a kezdet kezdetén. A mérleget némileg kiegyenlíti, hogy jól termett a lucerna – van mit betakarítani. – Nem hiányzott különösebben az eső – kémlelte a szürke eget Sebestyén István főkönyvelő. – Nálunk elég nedvesség van a talajban. Eddig a kukorica vegyszerezését végeztük el 300 hektáron és a cukorrépa darabolását 90 hektáron. Az utóbbi, sajnos, gyengén kelt ki. Harminc hektáron elkezdtük volna a káposzta kiültetését is, ma már nem kerül rá sor. A gabona gyanútlanul zizeg a földeken, pedig készíti a meglepetést a téesz építőbrigádja. Százvagonos tárolószín épül 1,5 millió forint értékben. A kényszerű várakozás állapotában találtuk a héderváriakat, Szabó József tészelnök kis füzetet akaszt le a szögről, papírt, ceruzát fog és összeadja, mennyi csapadék esett Héderváron április 21- től május 21-ig. – 87,2 milliméter – olvassa fel az eredményt. – Ez azt jelenti, hogy elég jegyzi meg Csiba István főagronómus. Nincs abban semmi különös, sőt az a természetes, hogy első helyen a cukorrépa említtetik. A téesz 466 mázsás hektáronkénti átlagterméssel megyei első volt tavaly. – Nagyon szép most is – derül föl a főagronómus arca. –Hetvenöt hektáron vetettünk répát, méghozzá időben. Mire a szárazság jött, kikelt. Burgonyánk 57 hektáron van. A műtrágya-felhasználás miatt most az esőben is öntözzük két berendezéssel. A vetésterületet különben negyven százalékkal növeltük. A kertészetre terelődött a szó. – A paradicsomnak nem kedvezett az időjárás – így az elnök. –Tíz hektáron termesztjük, hektáronként 350 mázsa termést szerződtünk le a mosonmagyaróvári konzervgyárral. Káposztánk 18 hektáron lesz, 3-4 hét múlva ültetjük ki. A búzáról szintén büszkén szólnak Héderváron. Tavaly 43,6 mázsás átlaggal járási második lett a gazdaság. Az idei kilátások hasonlók. A halászi termelőszövetkezet friss lucernatarlójára permetez a mesterséges eső: öt öntözőberendezés dolgozik a táblán. – Jön az eső – mondom Salamon Lajosnak, a növénytermesztési ágazat vezetőjének. – Nem várjuk meg. Míg ideér, addig is öntözünk. Kell a pillangósoknak a csapadék. Az úton pótkocsis vontatók szenázsnak lucernaszecskát hordanak egy másik tábláról. – Az idén fölhagytunk teljesen a lucerna hagyományos betakarításával. A termés egy részét hideg levegős szárítón tartósítjuk, a másik részét szenázsnak dolgozzuk fel. Négyszáz hektár a lucernánk, az első kaszálás kilencven százalékát már betakarítottuk. – Hogyan fizetett az első kaszálás? – Szénaértékben 34 mázsával fizetett hektáronként. Ahogy kora tavasszal, most kaszálás után is 40 milliméter csapadékot adunk a lucernának. A téeszben a 288 hektár cukorrépát egyszer már megkapálták gépekkel, tegnap kezdték meg a 1r másodszori gépi kapálást, s a jövő hónapban a cukorrépatáblákra települnek az öntöző berendezések. Dél felé megeredt az eső. ALajta-Hansági Állami Gazdaságban nem bíznak az eső tartósságában, ezért megállás nélkül üzemeltek az öntöző berendezések. Jánossomorja határába érve az esőfüggönyön át láttuk: itt is előre vannak a munkákkal, szépen zöldellnek a cukorrépa- és a kukoricasorok. A gabona kövéren nyújtózott az esőben. 
1984

A Kisalföld negyven éve az Ünnepi könyvhétről írt.

Ezekben a napokban a könyvbarátok izgatottan forgatják az 55. ünnepi könyvhét katalógusát Persze csak akkor, ha hozzájutottak. Mert az új könyvek mellett többnyire a katalógus is a hiánycikkek listájára került. Legalábbis a korábbi években. Bízva abban, hogy az idén lesz elegendő, s ki-ki ízlésének és érdeklődésének megfelelően kiválaszthatja a neki vagy ismerőseinek való könyvet. 
Péntektől kínálják a megye könyvesboltjai, sátrai, pavilonjai az ünnepre megjelenő százharminc újdonságot. Közöttük a közkedvelt, féláron kapható Körképet, Szép verseket, Rivaldát, írószemmelt. És a tizenkilenc könyvkiadó számos más újdonságát. Egy nappal a nagy vásár előtt kerül sor az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára. A holnap este hat órakor kezdődő rendezvény vendége Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónő, helyszíne pedig a Hazafias Népfront megyei Bizottságának győri, új székháza. A megyei megnyitó mellett Galgóczi Erzsébet több alkalommal is találkozik olvasóival. Csütörtökön délelőtt a soproni Lippai János szakmunkásképző, pénteken negyed háromkor Sopronban, a Magyar Selyemipari Vállalat szakszervezeti könyvtára, fél ötkor pedig a Soproni Postaigazgatóság szakszervezeti könyvtára látja vendégül az írónőt. Ezeken kívül még nagyon sok író-olvasó találkozót tartanak a megyében. Benedek István többek között május 28-án Győrött, Berkesi András ugyanezen a napon Kapuváron és Mosonmagyaróváron vendégeskedik. Fekete Gyula május 31-én Bősárkányba, június 1-én a győri városi könyvtárba látogat. Janikovszky Éva május 31- én Kapuváron és Sopronban, június 1-én Győrött találkozhatnak olvasói. Jókai Anna ugyanezeken a napokon Győrben, Lébénymiklóson és Csornán tart író-olvasó találkozót. Juhász Előd zenetudós, szakíró, a Magyar Rádió főmunkatársa május 28-án 17 órára a soproni városi könyvtárba várja az érdeklődőket. Nagy Katalin írónőt Győrön kívül Győrújbarátra és Ikrénybe is meghívták, Őrsi Ferenc ellátogat Fertődre, Fertőszentmiklósra, Nyúlra és Écsre. Tőke Péter május 29- én Osliban és Kapuváron vendégszerepel. Vészi Endre Mosonmagyaróváron és Győrben vesz részt író-olvasó találkozón. Az ünnepi könyvhét eseményei közé tartozik, hogy hétfőtől Győrött, a megyei könyvtárban Könyv, könyvtár és sajtó a bélyegen címmel kiállítás nyitja meg kapuit. Ugyanitt látható Sterbenz Károly soproni grafikusművész alkotásaiból válogatott Ex libris tárlat is. Az újdonságok közé tartozik, hogy a megyeszékhelyen a Népfront új székháza mögötti udvarban is árusítanak könyveket az ünnep idején. Ünneprontás nélkül kérdezzük: a dal ugyanaz marad az idén is? Vagy a korábbi évektől eltérően lesz elegendő a slágerkönyvekből? Hiszen látatlanban is felállítható a könyvheti slágerlista. Kapós lesz a Körkép, a Rivalda, a Szép versek. Lawrence Lady Chatterley szeretője című munkája, vagy Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfiacímű könyve. Hogy csak néhányat említsünk. A jelek baljósak. A győri Kisfaludy könyvesbolt R20 Körképet és 160 Rivaldát kapott. Írószemmelből még ennél is kevesebb érkezett a boltba. Vajon elég lesz? Vajon kapnak-e azok is, akik csupán délután tudnak vásárolni? Vagy csak azok, akik délelőtt válogatnak? Egyáltalán: a dal ugyanaz marad ... ?

2014

A Kisalföld ríz éve arról írt: Egyre kevesebben biztosítják a házukat 
Tavaly folytatódott hazánkban a lakásbiztosítási piac csökkenése. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében viszonylag jó a helyzet: 21, illetve 27 százalék a nem biztosított lakóingatlanok aránya. 
A 2012-es évhez viszonyítva mintegy 22 ezerrel apadt a biztosított lakások száma, amely nagyjából 93 ezerrel volt kevesebb a csúcsot jelentő 3 millió 78 ezer darabos (2010-es) állománynál. Öröm az ürömben, hogy a visszaesés 2013-ban jóval kisebb mértékű volt, mint 2012-ben, amikor 42 ezerrel mérséklődött a lakásbiztosítási szerződések száma. A biztosítással nem rendelkezők számára az önrészes konstrukciók jelenthetnek megoldást, amelyek aránya hazánkban e téren 5 százalékos. Az egyéni lakásbiztosítási átlagdíjak tavalyi, nagyjából 3,5 százalékos mérséklődése ellenére is folytatódott 2013-ban a biztosított lakások számának csökkenése: lakásonként átlagosan 2-3 lakóval számolva, Eger méretű város teljes lakosságával megegyező mértékben, minttegy 55 ezerrel nőtt azok száma, akik biztosítással nem rendelkező ingatlanban élnek. „Ők egy kisebb csőtörés vagy beázás helyreállítását még ki tudják fizetni, ám egy esetleges árvíz, robbanás vagy tűzvész következményeként keletkező több százezer forintos kár, vagy otthonuk és minden értéktárgyuk megsemmisülése esetén semmilyen kártérítésre nem jogosultak” - mutat rá Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. 
A lakásbiztosítások számának csökkenése különösen az ár- és belvízveszélyes területeken, illetve a meteorológiai szempontból is veszélyeztetett országrészekben - így többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyékben - aggasztó, ahol ráadásul a legnagyobb mértékű volt a visszaesés a biztosított lakóingatlanok számában. „Ezekben a térségekben már az ingatlanok átlagosan több mint 40 százaléka nem rendelkezik biztosítással” - hívja fel a figyelmet Marosvölgyi Péter,az interneten megköthető biztosításokat kínáló Aegondirekt.hu vezérigazgatója. Azok számára, akik egyáltalán nem rendelkeznek lakásbiztosítással, a fejlett piacokon már elterjedt önrészes lakásbiztosítás jelenthet megoldást, hiszen ez jóval kisebb díjért megtéríti a több százezres vagy sokmilliós károkat is. Cserében az önrészes lakásbiztosítással rendelkezők átvállalják a kisebb értékű károk, például a beázás költségének vagy az ablaküveg kitörésének megfizetését. A szakemberek szerint az önrészes lakásbiztosítások elterjedése hazánkban nemcsak azért lenne kívánatos, mert ezek az alacsonyabb jövedelműek számára is fedezetet nyújtanak a nagyobb veszteségek esetén, hanem azért is, mert a választott önrész a biztosítottak felelősségérzetét is növeli, így elősegíti a kármegelőzést. nőtt tavaly azok száma, akik biztosítással nem rendelkező ingatlanban élnek,