Kétezer hektáron folytatódik a biológiai szúnyoggyérítés

A héten Csongrád-Csanád vármegyében a Tisza alsó szakaszán repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést, Győr-Moson-Sopron vármegyében, azon belül a Szigetközben és a Fertő-parti települések környezetében pedig földi biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Repülőről granulátumot szórnak ki az érintett területre, míg a földön folyadék formában juttatják a vízbe a természetes fehérjetartalmú készítményt.

Kisalföld.hu

A melegedő időjárásban felgyorsul a szúnyogok fejlődése, ezért különösen fontos a kezelések megfelelő időzítése. A katasztrófavédelem megbízásából dolgozó rovartani szakértők folyamatosan vizsgálják a szúnyogok jelentősebb élőhelyeit, ezzel segítve a beavatkozások hatékonyságát.

Harmadik hete zajlik a csípőszúnyoglárvák gyérítése a nagyobb folyóink mentén, eddig nyolc vármegyében, összesen 7300 hektárnyi vízfelületen alkalmazták a biológiai módszert a lárvák ellen. A baktériumok által termelt fehérjét tartalmazó szer csak a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, más élőlényre nincs hatása, ezért még élővízben is engedélyezett a használata. A legtöbb vízparti területen már záródott a fák lombozata, ami nehezíti a permetezést. A szakemberek ezért a légi permetezésnél granulátumot használnak, amely képes áthatolni a sűrű növényzeten. A könnyebben megközelíthető csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyeket földi úton, gépjárműre szerelt nagynyomású berendezéssel, vagy háti permetezővel kezelik.

Magyarországon csaknem ötven csípőszúnyogfaj fordul elő, ezeknek kisebb része támadja az embert. Az árvízi fajok mellett egyre nagyobb a jelentősége az emberközeli életmódot folytató szúnyogoknak. Ezek a fajok elaprózott tenyészőhelyeken, akár minimális mennyiségű vízben is képesek kifejlődni, például a lakókörnyezetünkben. Lárváik ellen szervezett védekezés keretein belül nem lehet fellépni, de kis odafigyeléssel, az élőhelyeik megszüntetésével jelentősen csökkenthető a számuk.