Diáksors a vészkorszakban - 34 zsidó lányt hurcoltak megsemmisítő táborokba a patinás győri iskolából

• – Németh Tibor igazgató úr ajánlotta figyelmünkbe „Az ő sorsuk – a mi történelmünk” elnevezésű győri zsidó helytörténeti diákpályázatot. Tudta, hogy az iskolai tananyagon kívül is érdeklődünk a történelem iránt, nyitottak vagyunk olyan pályázati munka elkészítésére, amelyet nulláról kell felépítenünk – mondta a kezdetekről Harai Zsombor.
• – A számok bennünket is megdöbbentettek. Összesen 34 zsidó származású, egykori kazincys diáklányt hurcoltak megsemmisítő táborokba a második világégés végén – tudtuk meg Boldizsár Hannától.
• A diákok kutatásaik során a Steven Spielberg támogatásával életre hívott videótárat is használták. Ők maguk is forgattak 7–8 perces kisfilmet.

Öten éltük túl a borzalmakat

– Az elhurcoltak közül négyen élték túl a borzalmakat – legalábbis róluk tudunk biztosat –, illetve az a Frankl Ágnes, aki szintén megjárta Auschwitzot és a háború után érettségizett a Kazinczy-iskola jogelődjében – mondta el Boldizsár Hanna.

– A rendkívül sokoldalú, csupa szív tanár úr, dr. Kovács Ignác tragikus történetéről is írtunk tanulmányt. Ő hiába tett bizonyíthatóan sokat a hazájáért, a diákjaiért és az iskoláért, méltatlan körülmények között bocsátották el az intézményből a származása miatt – hallottuk Takács Árontól.

A három kazinczys diák kutatását Pintér Ildikó tanárnő, a gimnázium kollégiumvezetője segítette. A győri zsinagóga udvarán állított emlékoszlopon rengeteg győri gyerek, diák neve olvasható. A kazinczys diákok kutatási táblázatában 34 olyan diáklány (ekkor még Apponyi-lánygimnáziumnak nevezték az iskolát – a szerk.) neve szerepel, akiket kamaszkoruk legszebb éveiben vittek el a náci és nyilas pribékek.

1908-tól 1947-ig vizsgálták a névsorokat

„Hanna, Áron és Zsombor eleinte az iskolai évkönyvekből dolgozott. 1908-tól 1947-ig vizsgálták a névsorokat; a dokumentumokban a gyerekek vallását is feltüntették. Az 1944/45-ös csonka tanévben 34 zsidó származású egykori diákunk nem folytathatta a tanulmányait.

Közülük mindössze négyen, Dallos Zsuzsanna, Kalisch Éva, Lőwy Mariann és Péter Vera tértek vissza a háború poklából az iskolába. Kutatások szerint az elhurcolt zsidó fiatalok legfeljebb 10 százaléka élte túl a holokausztot. Ez esetükben is közel azonos szám” – mondta Pintér Idikó történelem szakos pedagógus.

Előbb a kerékpárjaikat kobozták el

„A folyamatokat is szörnyű volt lejegyezni. Az egykori diáktársaink előbb nem strandolhattak a Duna-parton, majd a kerékpárjaikat kobozták el, nem engedték a fotóikat az érettségi tablókon kiállítani.

Végül egyik napról a másikra elhurcolták őket, amit a ránk maradt források szerint egyikük sem tudott elképzelni. Az utolsó pillanatokig nem hitték, hogy megtörténhet velük ez a szörnyűség” – elevenítette fel a fájdalmas kutatás részleteit Boldizsár Hanna.

Frankl Ágnes sorsa

A deportált kazinczysok közül több szempontból is kilóg Frankl Ágnes sorsa. A 15 évesen Auschwitzba vitt, remek művészi képességgel megáldott, kiváló tanulmányi eredményeket elért győri lányt zsidó származása miatt nem engedték felvenni a Kazinczy jogelődjébe 1944-ben. Ő és édesanyja is túlélte a láger borzalmait.

„Miután hazatérhettek Győrbe, szétbombázott lakás fogadta őket, szinte mindenük megsemmisült. Édesanyja mégis mindenekfelett támogatta lánya tanulását, tüzelő helyett könyveket vásárolt. Így a ’40-es évek végén Frankl Ágnes a Kazinczyban érettségizett, nőként nyert felvételt a pécsi egyetem orvosi karára. Sikeres pályát futott be, közel fél évszázadon át gyógyította háziorvosként Pécsen” – tudtuk meg Harai Zsombortól.

Frankl Ágnes háború után írt visszaemlékezéseiből, naplótöredékeiből nemrég adtak ki részleteket; tavaly hunyt el.

Hazafi pedagógus

„Dr. Kovács Ignác tanár végigharcolta az első világháborút, a diákokat a frontról küldött levelekben biztatta, sőt, a földrajzban és természetrajzban kiemelkedően teljesítő tanítványai támogatására 210 koronát küldött haza a lövészárkokból. A trianoni országvesztés után a győri leánygimnázium szegényes büdzséjét selyemhernyó-tenyésztéssel egészítette ki.

Zsidó származása miatt 1940-ben kényszernyugdíjazták, ami súlyosan megviselte. Nem érte meg a harcok végét, 1943-ban betegségben vesztette életét” – idézte meg az egykori pedagógus sorsát Takács Áron.