Megrázó vallomások - Tényfeltáró kötet készült Kristóf Ágota gyermekkori csikvándi traumájáról

A mindeddig elhallgatott tény az, hogy Kristóf Ágota író tanító édesapját, Kristóf Kálmánt 1948-ban kislányok szexuális bántalmazása miatt ítélték hét év börtönbüntetésre. A bírósági végzésben szereplő tizenhét áldozat csikvándi és kőszegi tanítványa volt. Közülük nyolcat megerőszakolt. Az esetről szóló tényfeltáró kötet szerzője, Lepold Andrea mesélt lapunknak.

• Kristóf Ágota írásait Svájcban kötelező olvasmányként adják fel középiskolában. 
• Kristóf Kálmánt 1948-ban kislányok szexuális bántalmazása miatt ítélték hét év börtönbüntetésre. 
• A Kristóf család részéről Ágota sógornője, Ujlaki Ágnes segített rekonstruálni a történetet.

– A vádat levéltári dokumentumokon és korabeli újságcikkeken kívül idős (kortárs) tanúk, köztük egy egykori áldozat támasztották alá. Miről szól igazán a kiadvány?

– Kristóf Ágota gyermekkori traumájával. Ő nem annyira ismert idehaza, pedig 2011-ben Kossuth-díjat kapott. Műveit franciául írta, mivel fiatalon Svájcba disszidált. A nyugati országokban és a Távol-Keleten nagyon népszerű szerző. Legsötétebb regényéből, A nagy füzetből film is készült, mely sok nemzetközi elismerést zsebelt be és Oscar-díjra is jelölték. Családi tragédiáját híven tükrözik életművének egyes motívumai: a szexuális devianciák, köztük a pedofília érzelemmentes ábrázolása, vagy például a visszatérő rémálmok és a kiábrándult világlátás. Írásait Svájcban kötelező olvasmányként adják fel középiskolában, Franciaországban pedig választható kötelező a kiskamaszok számára. Ez nem hagyta nyugodni a lelkemet.

– Hogyan készült el a kiadvány, kik segítették a munkáját?

– Először kőszegi idősektől hallottam a történetről, ami nagyon megdöbbentett, főként, mivel gyors internetes keresés alapján az írónő életrajzában nem volt nyoma. A szombathelyi levéltárból kikértük a bírósági végzés másolatát, ami egy sorsszerű véletlen folytán maradt fenn. Csodálkoztam, miért én találom meg ezeket az információkat, és miért nem írta meg még senki. Sem irodalmárok, sem helytörténészek. Miért egy civil kell hozzá? Kerestem pszichológusokat, történészeket, de végül csak kisebb segítséget kaptam olyan szakemberektől, akik nagy része neve elhallgatását kérte. A Kristóf család részéről Ágota sógornője, Ujlaki Ágnes segített rekonstruálni a történetet.

– A börtönbüntetés után mi várt az elítéltre?

– Kristóf Kálmán öt évet ült le a hétből, majd Zalaegerszegre került. Egy építési vállalatnál helyezkedett el mint utókalkulátor. Felesége nem vált el tőle, követte őt a három gyermekkel. Kálmán végül Zalaegerszegen halt meg 1977-ben, hamvai Pápán nyugszanak.

– Önben milyen érzések kavarogtak kutatómunkája során?

– Az áldozatok sorsa rendkívül megrendített. Igazságtalanságnak tartottam, hogy Kristóf Ágota életrajzában elhallgatják vagy elhazudják a történteket. Sikerült részletesen feltárni a múltat, több párhuzamos élet­utat, s ez empátiát ébreszt minden szereplővel szemben. Kristóf Ágota megítélését is érdemes átgondolni. Emléktáblája évek óta egy múzeumban hever egy asztalon, nem tették ki a faluban az egykori tanítólakás falára. Indítványoztam, hogy a község vezetősége és lakossága vegye napirendre újra az emléktábla sorsát. A leszármazottak nem tehetnek Kristóf Kálmán bűnéről, és Ágota mélységből magasságba emelkedésére büszke lehet a szülőfaluja.

– Hogy sikerült a csikvándi bemutató?

– Az önkormányzat több kötetet is megrendelt előre, hogy az érdeklődők tájékozódhassanak, így az előadás után tartalmas beszélgetés alakulhatott ki. Többek között szóba került egy 14 éves helyi lány, Zámolyi Irén öngyilkossága is, melyért a szóbeszéd több mint nyolcvan éve Kristóf Kálmánt okolja. Ezzel kapcsolatban több idős ember eddig nem hallott részletekkel szolgált. Értesüléseik szerint a kislány befolyásos családja tisztában volt Irén tettének okaival, de a szégyen elkerülése végett elhallgatták. Ezen a nyomon tovább kell kutatnom.