2024.03.20. 07:31
25 éve láthatjuk akár minden nap a nagycenki kastélyt
Fotó: Divósné Varga Henrietta
45 éve - Az ősembertől a 22-es aknáig
Olyan a Templom utca 2.szám alatti ház Sopronban mint egy ékszerdoboz, vagy mint egy mesebeli, kacsalábon forgó vár. Minden pillanatban várom, hogy nyílik az ajtó, előlép egy manó, vagy maga a hétfejű sárkány, látogatásom célja felől érdeklődik, lángnyelvet lövell rám. Végre egy nagyon is élő mai emberre bukkanok, aki elmondja, hogy az igazgató házon kívül tartózkodik, a helyettesével beszéljek, ha akarok. Megfogadom a tanácsot. Újabb kerengés következik. Súlyos vörösrézkilincsek, nehéz faajtók, ablakok, ez utóbbiakon érdemes kitekinteni, a négyszög alakú udvarra, a tiszta, derűs falakra, a látvány megéri. Az ékszerdoboz barokk stílusjegyeket hordoz, az Esterházyak lóváltó és pihenőhelye volt valamikor Fertőd és Kismarton között. Ma Központi Bányászati Múzeum. Végre megtalálom azt az irodát, ahol valaki tartózkodik is. Örsi András, a múzeum agilis tudományos főmunkatársa, akiről érdemes megjegyezni, hogy amatőr szobrász. Előtte az íróasztalon könyvek, folyóiratok. — Szilveszterkor kezdődött meg a visszaköltözés a Storno-házból — mondja. Az irodák 1957-től 1974-ig voltak a Templom utcában, a kiállítás 1971-ig. Április 15-ig befejeződnek az építési munkák, utána már csak a falfestmények restaurálása következik. A Storno-házban nem fért el az anyag, egy részét panelházak alagsorában voltunk kénytelenek tárolni nem a legkedvezőbb körülmények között. Jelenleg a kiállítás előkészítése, a tárgyak restaurálása, rendezése folyik, a múzeum 1980-ban fogadhatja majd a látogatókat. A soproni Központi Bányászati Múzeumnak ebben az átmeneti, nem éppen nyugalmas helyzetben is koordinálnia kell Ajka, Salgótarján, Rudabánya, Várpalota, Pécs, Gánt, Kincsesbánya kis helyi, bányászati gyűjteményeit. Közülük a salgótarjáni a legnagyobb a maga 400 négyzetméterével, a többi ennél kisebb. De nézzük, hogyan „koordinálja”, a saját anyagát, pontosabban miből tevődik össze a saját anyag, — Mintegy kétezer tárgyat állítunk ki az őskortól 1918-ig és 18-tól napjainkig. Arra kérem a házigazdát, hogy minden korból említsen egy-egy jellemző, ugyanakkor értékes tárgyat. — Modelleket, maketteket,eredeti tárgyakat állítunk ki. Az ősember néhány, negyvenezer éves bányászeszközét a lovasi és a sümegi ősbányából. A római korból a városi sóbányák felszereléseit, szerszámokat amelyeket a só konzervált, bányamécseket, Svajczer Gábor, az utolsó selmeci kamaragróf díszbárdját. Ez amolyan nemesi bányászméltóság volt. Péch Antal— ő volt a legjelentősebb magyar bányamérnök — geológiai tájolóját. Gépeket szerkesztett, valamint ő alapította a múlt század végén a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet. De látható lesz az oroszlányi 22-es akna makettje is. Csille nem lesz a múzeumban. Az első ismert csillét a brádi (Erdély) aranybányából a világ legnagyobb bányászati múzeuma őrzi az NSZK-beli Bochumban. Az anyag —a példákkal remélhetően sikerült érzékeltetni — így is gazdag. Ez köszönhető a Selmecbányai és a soproni főiskola korabeli gyűjtőmunkájának, valamint dr. Faller Jenő egyetemi tanárnak, aki 1952-ben felhívta a figyelmet a bányászat történeti emlékeinek megőrzésére, a megőrzés szükségességére. Az ő irányításával nyílt meg 1957-ben a múzeum, amelynek ma tizenhat munkatársa van: bánya- és kohómérnökök, történész, restaurátor, fotós, népművelő. A látogatásnak vége, Őrsi András ebédelni indul, kivezet azon az úton, amelyen oly nehezen találtam be. Közben arról a méhsejtrendszerű üvegtárlóról mesél, amit Dombi Lívia üvegtervező iparművész készít a múzeumszámára.
25 éve - A nagycenki kastély az új ötezresen
Új ötezerforintos bankjegyet bocsát ki április 1-jén a Magyar Nemzeti Bank. Az új bankjegy előoldalán gróf Széchenyi István arcképe, hátoldalán a nagycenki Széchenyi-kastélyt ábrázoló metszet látható. Grafikai tervét és Széchenyi művészien kivitelezett arcképét Vagyóczky Károly grafikusművész készítette. A bankjegy hátoldalán a nagycenki Széchenyi-kastélyt ábrázoló metszet Bojtos Károly grafikusművész alkotása. Az új bankjegysorozat legújabb darabja is követi azt a hagyományt, amely szerint a pénz egyik felén a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja látható, a pénz másik felén pedig egy nevezetes település. Széchenyi esetében aligha szorul magyarázatra Nagycenk szerepeltetése. A Széchenyi család neve szorosan összefonódik Nagycenkkel. Széchenyi 1820-ban vált a kastély tulajdonosává, amelyet kora legmodernebb épületévé alakított át. De Nagycenk mellett szólt az is, hogy Széchenyi István a barokk temetőkápolna alatti kripta sírkamrájában nyugszik. A régi ötezerforintost 2000. április 1-jével vonják ki a forgalomból és a jelenleg forgalomban lévő mintegy 300 millió darab 50 fillérest idén szeptember 30-ig lehet még fizetőeszközként használni. Bár a hamisított bankjegyek 80 százalékát a régi ötezerforintos tette ki, nincs tömeges hamisítás Magyarországon, így ez csak másodlagosan befolyásolta az eddig megszokott kétéves átállási idő lerövidítését. Az 50 filléresek kivonásáról azért döntött a jegybank, mert ez az érme gyakorlatilag már kiszorult a készpénz forgalomból. Ugyanakkor a fillér mint elszámolási mértékegység megmarad. A készpénzforgalom biztonságának növelése érdekében a jegybanknál tartalék címlet gyártásáról is döntöttek. A 20 ezer forintos tartalék címlet előkészítő munkálata már folyamatban van, és gyártása ősszel kezdődik. A 20 ezer forintost is forgalomba hozza két éven belül a jegybank. Az új bankjegysorozat hetedik tagjának előoldalán Deák Ferenc,hátoldalán pedig a régi képviselői ház látképe lesz.
15 éve - Nem lesz konténeres lomtalanítás
Elkezdődött és egészen májusig tart a lomtalanítás Sopronban. Konténeres gyűjtés nem lesz, a lakossági hulladékot a közterületen, a megadott időben, a kijelölt helyeken lehet elhelyezni. A belvárosban és a Deák téren már elkezdődött a lomtalanítás. Az itt élők panaszolják, hogy visszataszító látványt nyújt a konténer nélkül kirakott szemét, amelyek könnyebb darabjait még a szél is szanaszét sodorja. Ráadásul a lomtalanítás miatt több parkolóhely is elveszett. Legalább ebben a zónában szerencsés lenne konténerbe gyűjteni a hulladékot. -A lerakás helyét jelölő táblákat általában délben helyezzük ki és másnap reggel már el is szállítjuk a hulladékot - fogalmazott Kosztka László,a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója. -A munkatársaim a szemét összeszedésével három óra alatt végeznek. Nem tervezzük, hogy visszaállítjuk a konténeres gyűjtést. Ennek fő oka, hogy azok hamar megtelnek és olyankor a szemetet ugyanúgy mellérakják. Emellett mindig megjelennek az úgynevezett lomisok, akik átválogatják a„holmit” és sok esetben szétszórják, amire nincs szükségük. El kell ismerni viszont, hogy évről évre több hulladék keletkezik, a lakosság könnyebben válik meg a feleslegessé vált dolgaitól. Fontos tudni, hogy a lomtalanítás során építőipari törmeléket, veszélyes anyagot, valamint elektronikus berendezéseket nem lehet kitenni.Utóbbiakat a műszaki üzleteknek kellene átvenniük. A Harkai úti hulladéktelepen egy köbméter lakossági hulladék ingyenesen rakható le. Kosztka László hozzátette, várhatóan a jövő héten döntenek arról, hogy mikor és milyen formában indítják el a zöldjáratot. Ennek keretében a lakosságtól ingyenesen szállítják el a faágakat, a kertben keletkező zöldhulladékot.
