Tovább mérgesedik a vita, kevesen léphetnek át a somfalvi határátkelőn

Az NZP Nagy Legal ügyvédi iroda azért perelte kártérítésre Somfalvát, mert lezárta a határátkelőt Ausztria és Ma­­gyarország között, és szerintük ez sérti az uniós jogot. - Nem értünk egyet a Kismartoni Tartományi Bíróság elsőfokú ítéletével ezért fellebbezünk ellene - mondta dr. Ruzicska Máté, az ügyvédi iroda munkatársa.

A határ átjárhatóságáért perelnek

 - Ez egy polgári peres eljárás, amit azért indítottunk tavaly nyáron a somfalvi önkormányzat ellen, mert egy konkrét esetben a lezárt határ miatt nekünk is kerülni kellett és ezzel kárunk keletkezett. Hangsúlyozzuk azonban, a per nem a pénzről szól, nem a 27 eurócentről, hanem arról, amiben hiszünk, mint ügyvédi iroda, és személy szerint is mindannyian: hogy a XXI. században egy ilyen diszkriminatív, határt lezáró rendelkezésnek nincs helye. Reméljük, ezzel az eljárással hozzájárulunk ahhoz, hogy a keményen dolgozó helyiek szabadon átjárhassanak a határon és élhessenek alapvető jogaikkal - tette hozzá a jogász. 

Emellett hamarosan közigazgatási eljárást is kezdenek a somfalvi önkormányzat ellen a határátlépési engedélyek szerintünk diszkriminatív elbírálása miatt. Eddig összesen 438 kérelem érkezett az önkormányzathoz, 217 Magyarországról, 221 pedig Ausztriából. A magyar kérelmek közül 33-at bíráltak el pozitívan, az osztrákok közül 126-ot. 

Négy ágfalvi engedély

- Az átjáráshoz szükséges engedélyek igénylését 2023 júliusában indították. Sok ágfalvi már akkor beadta a kérelmet, de annak ellenére nem kaptak választ, hogy tizennégy napos ügyintézési határidőt ígértek - vázolta a jelenlegi helyzetet Pék Zsuzsanna, Ágfalva polgármester. 

- Novemberben kaptak először hiánypótlásra való felszólítást az igénylők. Volt, akivel 20-30 euró közötti ügyintézési díjat is fizettettek, de erről számlát csak annak adtak, aki külön kérte. A beadványokban meg kellett indokolni, hogy milyen jogcímen kérvényezi az illető az áthaladást. Általánosságban a munkába járással és a rokoni kapcsolatok ápolásával kapcsolatos indokok jöhettek szóba. A feltételrendszerről, az elbírálás szempontjairól azonban hiába kért az önkormányzatunk részletes tájékoztatást, azt nem kaptuk meg a szomszéd település polgármesterétől. Ágfalváról hozzávetőlegesen kétszáz kérvényt nyújtottak be, de ismereteim szerint mindössze négyen kapták meg az engedélyt, mindannyiuknak rokona él Somfalván. Akik nem Somfalván dolgoznak, hanem mondjuk a szomszédos települések valamelyikén, azok nem kapták meg a belépéshez szükséges iratot, azok a soproniak viszont igen, akiknek náluk van bejelentett munkahelyük - tette hozzá Pék Zsuzsanna.

Meggondolják a közös projekteket

Csalódottak és végletekig kiábrándultak az ágfalviak. - A határsorompó ötletének felvetésekor még azt ígérte a somfalvi polgármester, hogy az ágfalvi és somfalvi állandó lakosok megkapják a határátlépési engedélyt, de nem tartja be a szavát. Ezek után meggondolandó, hogy a jövőben bármilyen közös projektben együttműködjünk az osztrákokkal. Az út is uniós pénzből épült osztrák-magyar közös projekt keretében, de csak addig tartották fenn a szabad átjárást, amíg az kötelező volt, öt évig. Utána időkorlátot vezettek be, most pedig sorompót építettek - beszélt az elmérgesedett helyzetről a polgármester, hangsúlyozva, hogy ők mindent megtettek a jószomszédi viszony megtartása érdekében. Miután kiadták az első nemleges határozatokat, kérték, a két település tartson egy közös testületi ülést, hogy tisztázzák a feltételeket, de az osztrákok elutasították a javaslatot. 

Pék Zsuzsanna azt mondja, ezek után nem tehetett mást, mint tájékoztatta a Külügyminisztériumot, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát és a térség országgyűlési képviselőjét. Arról is határoztak, hogy az ágfalvi önkormányzat felülvizsgálja a somfalvi érdekeket megjelenítő ügyeit, és az osztrák hozzáálláshoz hasonlóan fogja kezelni. Egyik konkrét példaként a magyar-osztrák vízügyi bizottság által a napokban kezdeményezett, az Ikva-patakon létesítendő halátjáró ügyét említette.