Panni nénitől búcsúztak diákjai Csornán – Tartalmas, értékes életet élt a tanárnő

Generációk meghatározó pedagógusa volt Csornán Karakai Anna. Ahogy tanítványai és a helyiek ismerték és emlegették, Panni néni évtizedeken keresztül tanított a Hunyadi-­gimnáziumban, és ezalatt a város egyik legmegbecsültebb tanárává vált. Tisztelet és szeretet vette körül. Diákjai nem felejtették el, keresték, és ő szívesen fogadta látogatásaikat, hívásaikat.

Panni néni 1954-ben került a csornai gimnáziumba, és tanított matematikát, fizikát, rajzot. 1985-ben ment nyugdíjba. 2008-ban megkapta a Csorna Szolgálatáért díjat, 2010-ben miniszteri elismerő oklevelet vehetett át. Kilencvennégy évesen hunyt el, szülőfalujában, Szanyban kísérték utolsó útjára. Egykori „gyermekei” jó szívvel emlékeznek rá és szeretettel emlegetik. Panni néni első osztályába járt a ma Győrben élő Bársony Kálmán, aki 1957-ben érettségizett.

– Nagy szeretettel gondolunk vissza Panni nénire, második évfolyamtól tanított bennünket. Kezdő pedagógusként jött közénk, de rendkívüli felkészültséggel, kiváló kapcsolatteremtő képességgel. Ő nem csak a szaktárgyat, a matematikát oktatta nekünk. Széles látókörű tanár volt, érthetően beszélt és magyarázott. Ragaszkodott a diákjaihoz, és ez egész életét jellemezte. Érdeklődött a sorsunkról és őszintén örült a sikereknek. Szomorúan értesültünk hanyatló egészségi állapotáról és haláláról. Egy igazi jó, felejthetetlen pedagógust veszítettünk el vele – emlékezett Bársony Kálmán.

Dóczyné Kocsis Márta 1964-től volt tanítványa Karakai Annának. Ő úgy emlékszik, Panni néni kimért modora, szigora négy éven át kísérte őket a gimnáziumban. A nagy fordulat, úgy látta, az érettségi után következett be: a tanárnő onnantól „elkezdett bennünket nyíltan is szeretni. Akkor már minden érdekelte: ki hova ment, hol van, mit csinál, mivel foglalkozik?” Az osztálytalálkozókon jelen volt, az ötvenediken például szeretetteljes, tartalmas és tanulságos gondolatokat osztott meg egykori diákjaival.

Kovács Imréné 1968-ban érettségizett, Panni néninek később kollégája lett a Hunyadiban, és tartotta vele a kapcsolatot később is.

– Sokan jöttünk falusi iskolából, nem volt könnyű hozzászokni a gimnáziumi környezethez. Panni néni igyekezett, hogy felvegyük a tempót. Szigorú volt, következetes, de utólag visszagondolva minden szigora mellett is mindig jót akart nekünk. Később, az osztálytalálkozókon is adott használható tanácsokat, kíváncsi volt ránk, az eredményeinkre, a sorsunkra. Hosszú és tartalmas élet ért véget a halálával, de biztos vagyok benne, hogy már odafent elfoglalhatta méltó helyét az égi katedrán – gondolt vissza tanárára.