Népszavazás - 20 éve döntött úgy Lovászpatona, hogy nem vált megyét

60 éve - Több mint 6000 exportminőségű hízott szarvasmarha

Míg 1962-ben 97 termelőszövetkezettől 2888 export minőségű hízott marhát vásárolt a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi Vállalat, 1963-ban 202 tsz 6429 marhát értékesített ilyen minőségben. Az exportra alkalmas hízott marhákért 500 forinttal többet kap a szövetkezet. Ezért az 1963-ban a szövetkezeteknek összesen 1 millió 200 forinttal jövedelmezett többet az export minőségű hízott marha. A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi Vállalat ez év eleje óta 2000 sertést és 863 szarvasmarhát vásárolt a gazdaságoktól. Január elseje óta az Állatforgalmi Vállalat megszüntette célgazdasági tevékenységét. Hat marhahizlaló telepét állami gazdaságoknak adta át. A többi közt a Győri és a Lajta-Hansági Állami Gazdaság folytat marhahizlalást ezeken a telepeken. A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi Vállalat január elseje óta kizárólag a felvásárlást és eladást végzi.

40 éve - Változások a megye közigazgatásában

Építési, igazgatási társulások alakulnak kilencven százalék községi hatáskörben. A járások megszűnése után a közigazgatási ügyek intézésének kilencven százaléka a községi tanácsok hatáskörébe került. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a lakosságnak nem kell a (volt) járási székhelyre utaznia. A másik, szintén nem elhanyagolható előny, hogy a községben lakókat, körülményeiket ott, helyben ismerik a legjobban, s ez nagyban megkönnyíti az ügyintézést. Megyénk városaiban a tanácsok már korábban átvették a járási hivataloktól a munkaügyi, az egészségügyi és a sport(a csornai járásban pluszként a művelődési) feladatok ellátását. Egyedül Győrött maradt az egészségügy és a sport irányítása a járási hivatalnál. Az említett, közigazgatásilag integrált területeket tehát már eleve nem érintette a járási hivatalok megszűnése. Megyénkben kevés a változás az úgynevezett közigazgatási munkatérképen is. A győri járás egészterülete, valamint a volt csornai járásból Enese Győr körzetközponthoz, Beled nagyközségi és Mihályi községi közös tanács Kapuvár körzetközponthoz, a mosonmagyaróvári és soproni járás valamennyi községe Mosonmagyaróvár illetve Sopron körzetközponthoz tartozik. 

20 éve - Lovászpatona nemet mondott

A Veszprém megyei Lovászpatonán - Magyarországon először - népszavazással döntöttek arról, megyét váltson-e a kistelepülés vagy sem. A voksolás érvényes volt, de a lakosok döntése alapján a község marad Veszprém megyében. Egy helyi lakos, Dechert György indította el saját kis mozgalmát, hogy Lovászpatona Veszprémmegyéből Győr-Moson-Sopronba jöhessen. Először aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy az ehhez szükséges népszavazást kiírhassák, mikor ez sikerült, az ellentétes álláspontot (vagyis a maradást) képviselő településvezetéssel kellett megküzdenie. Tegnap aztán kiderült, a lakosok többsége nem értegyet a szándékával, így Lovászpatona marad Veszprém megyében. A népszavazáson ugyanis a szavazásra jogosultak több mint fele(57 százaléka) elment ugyan voksolni, de csak 44,7 százalékuk mondott igent, 55,3 százalék elvetette a megyeváltás gondolatát. Körülbelül 25 szavazatra lett volna még szükség a csatlakozáshoz.

Most már csak formaság, de tudni kell: a népszavazás úgy lehetett érvényes, ha az 1047 szavazásra jogosult állampolgárnak több mint fele elment leadni a voksát, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele a csatlakozás mellett ikszelt. Vagyis legalább 525 lakos voksára volt szükség, amit nem sokkal fél öt után már regisztráltak a két szavazókörben. Azt azonban csak este nyolc órakor lehetett megtudni, hogy közülük hányan szavaztak igennel a csatlakozásra. A válasz az volt tehát: kevesen. A válaszok is megoszlottak, hogy ki miért ment el voksolni. Böcskei Józsefné azért, mert azt remélte, a megyeváltással megoldódik a közlekedés gondja is. LakatosJánosné azt válaszolta a Kisalföldkérdésére: „Győr-Moson-Sopronmegyében, Gyömörén születtem. Egyévesen kerültem Lovászpatonára, így mostanáig veszprémi asszony voltam. De szerettem volna ismét Győr megyei lenni.” Bácsi Gáborné csak azért ment szavazni, mert mindig voksol, s ezt sem hagyta ki. A lovászpatonai „DonQuijote”, vagyis Dechert Györgyszélmalomharca végül nem sikerült, a csalódott férfi egy napot kért, hogy higgadt fejjel értékelje az eredményt. Eldőlt, hogy a határ menti község jövője melyik irányba vezet tovább a régi úton.

Ez lehetett volna a tizenkettedik csatlakozó község: Veszprém megyéből az elmúlt tizenegy évben tizenegy település csatlakozott Győr-Moson-Sopronhoz: 1992-ben Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, 1999-ben Bakonypéterd és Lázi, 2002-ben pedig Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Románd és Veszprémvarsány. Lovászpatona lehetett volna a tizenkettedik.