Hétvégi tűnődések (2024/01-27.)

Sokféle eszme, tanítás és ideológia igyekszik utat találni hozzánk, hogy valamilyen módon befolyást szerezzen az életünk és a gondolkodásunk felett. Nyomást gyakoroljanak ránk és kihasználjanak. Aztán menetrend szerint elkövetkezik a meghasonlás, a kiábrándulás időszaka. (Markánsan visszaigazolja ezt a történelem. S korunk divatos eszméi felett is az idő mond majd ítéletet…) Annyi mindennel vagyunk megterhelve, üresjárat nélkül kavarognak a gondolataink. Minden és mindennek az ellenkezője is megfordul a fejünkben. Szépre és békességre vágyó lelkünk küzd az erőszaktól lángoló világ gyötrelmeivel. Bizony, jobb sorsra lenne érdemes az ember…

Az evangélium tanítása nem emberi találmány, hanem az igaz Istentől érkező, üdvösséget hozó örömhír. Benne Isten irgalmas szeretete tárul fel az ember előtt. Jézus újdonsága – minden más korábbi tanítóhoz képest – éppen ebben rejlett. Személyében a világot teremtő, s az embert létbehívó Isten lépett látható módon (is) a történelembe.

Ez a tanítás nem üres fecsegés vagy ügyesen megkomponált hatásvadász kampányfogás, bár sokszor megpróbálták jelentőségét kisebbíteni. Valóban ereje van. Erről tesz tanúbizonyságot Márk evangélista is, amikor beszámol Jézus „tanító körútjáról”. A „Mester” Gyakran megfordult a kafarnaumi zsinagógában, ahol rendszeresen tanított. „Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók.” Egy ilyen alkalommal találkozott „egy tisztátalan lélektől megszállt emberrel”, aki hangos kiáltozással fogadta őt. Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass és takarodj ki belőle!” A gonoszlélek nagy kiabálás közben hagyta el az embert. A jelenlévők mindezek láttán mélyen megrendültek. (Vö. Mk.1/21-28.)

Jézus tanítása a fülünkön keresztül értelmünket megtisztítva, a szívünkig hatol és képes rá, hogy átformáljon. Hogy az evangélium látásmódjával megajándékozzon. Így találhat igazán termékeny talajra lelkünkben az irgalmas szeretet, mely a megfelelő pillanatban erőt ad és cselekszik bennünk…