Álláspont - Semmiből semmi

A kilencvenes években, a rendszerváltozás után dúlt a vadkapitalizmus Magyarországon, szerencselovagok tucatjai igyekeztek gyorsan és lehetőleg munka nélkül meggazdagodni. Külföldi biztosításokat, vásárlói klubtagságokat, hatalmas profittal kecsegtető befektetési ajánlatokat, mindent (is) tisztító varázsszereket kínáló ismerős és ismeretlen emberek hívogattak boldog-boldogtalant, sokan már egy baráti meghívásra se mertek igent mondani, mert jó eséllyel egy prezentáció lett a vége. Pár ember valóban sokat keresett, sok ember viszont rengeteg pénzt veszített ezekben a piramis- vagy pilótajátékokban.

Előbbiek közül a pechesebbek leülték a büntetésüket, a szerencsésebbek megúszták, utóbbiak általában futhattak a pénzük után. Az MLM (multi-level-marketing) előbb varázsszó, később szitokszó lett a közbeszédben. Tribuszerné, Bróker Marcsi, talán még ismerős nevek, de a Quaestor egészen biztosan. 

Az MLM nagy hulláma elült, és azt gondolhattuk volna, a rengeteg erről szóló hír, felvilágosítás, rossz tapasztalat véglegesen véget vetett az effajta átveréseknek, de nem, pár évente előkerülnek hasonló sztorik. Most éppen egy Falcon nevű cégcsoportra csapott le az MNB, amely 1500 (!) – igen, ezerötszáz – százalékos kamatot ígért a befektetésekre.

Józan ésszel azonnal belátható ennek a lehetetlen volta, de hát pont azok a célcsoportjuk az ilyen csalásoknak, akiknek fogalmuk sincs a pénzügyi folyamatokról, de irigykedve nézik az amerikai filmek gazdag brókereit és befektetőit. Pedig elég lenne csak egy közgazdasági alapigazságot ismerniük, amit Churchillnek tulajdonít a világ és így szól: „no free lunch”, vagyis nincs ingyenebéd, azaz a semmiből sohasem lesz valami. Ennél még a lottó is jobb, ott legalább van 1 a 44 millióhoz esélyünk a fődíjra. Én ezt ma meg is dupláztam két szelvénnyel...