A csornai fiatalember halálos ágyán kért kegyelmet a gyilkosának

A bicska letört pengéje a koponyájában maradt, és Tóth néhány nap múlva vérmérgezésben elhunyt. A halálos ágyán azt kérte, hogy ne büntessék meg a barátját. Temetésekor Wagner Mihály plébános leborult a nyitott sír szélénél, és arra kérte a gyászolókat, hogy imádkozzanak a nagyivó hírében álló csornai legények megjavulásáért. A temetés után egy hónappal exhumálták, de a boncolás is megerősítette a halál okát. A soproni törvényszék felmentette Kocsist a halált okozó súlyos testi sértés vádja alól, mert jogos önvédelemnek minősítették az esetet – idézte Szalay Balázs.

1923 nyarán egy majdnem nemzetközi botránnyal került be a sajtóba a település. Csornára látogatott a premontrei generális apát, Gummarus Crets. A belga főpap a csornai rendház ellenőrzése után az akkor Csehszlovákiához tartozó Jászóra kívánt utazni, de a soproni vasútállomáson feltartóztatták. Elfelejtett lejelentkezni ugyanis a csornai bírónál, így hiányzott az aláírás az útleveléről. Csak úgy tudta elkerülni a büntetést, hazánk pedig a nemzetközi botrányt, hogy a rendőrkapitányság közbelépésére folytathatta az útját Jászóra.

Szeptember közepén a csornai csendőrség névtelen levelet kapott, amelyben kétnejűséggel vádoltak meg egy munkást. A kihallgatás során kiderült, hogy mindkét nő a felesége, akikkel törvényes házasságot kötött. Az elsővel 1916-ban Ácson. Egy hét múlva a harctérre vonult, és feleségét többé nem látta. A következő évben a Pozsony megyei Szunyogdi községben egy másik lánnyal kötött polgári házasságot. A második felesége már az ötödik gyermeket várta, amikor az első feleség jelentkezett. A férfi gondoskodott róla is, így egyik asszony sem tett szemrehányást a kétlaki férjnek.

További százéves csornai bulvárhírek Szalay Balázs gyűjtéséből

• Száz évvel ezelőtt is több olyan eset történt Csornán, ami a mai fogalmaink szerint a bulvársajtó oldalaira kívánkozna.
• Legendás volt a vendégmarasztaló csornai sár, a kutyák garázdálkodása és a piac drágasága, de Szalay Balázs segítségével más eseteket idézünk fel.

1923 júniusában Csornára látogatott a frissen megválasztott Gummarus Crets premontrei generális apát. A Belgiumból érkező főpap a csornai rendház ellenőrzése után Jászóra kívánt utazni, de a soproni vasútállomáson kínos kalandja támadt. Az történt ugyanis, hogy az idős apát elfelejtett lejelentkezni a csornai bírónál, így hiányzott Gombás József aláírása a szelíd főpap útleveléről. A soproni állomáson feltartóztatott apát csak úgy tudta elkerülni a büntetést, hazánk pedig a nemzetközi botrányt, hogy a soproni rendőrkapitányság közbelépésre folytathatta az útját a Csehszlovákiához csatolt jászói rendház felé.

1923. január elsején éjjel a kocsmák zárása után a Főtéren szólalkozott össze két barát. A vita hevében Kocsis József és Tóth Ferenc birokra keltek, ami során megszúrták egymást. A rendőrök kiérkezése után a két legény a körülállók zajos helyeslése között kibékült, megmosták egymást az artézi kútnál, de Tóth állapota válságosra fordult. A szülei nem bíztak a kórházban, hanem csak házilag borogatták a sebet. A későn kihívott Molnár Vilmos orvos döbbenten vette észre a bicska letört pengéjének hegyét a koponyában. Az acéldarabot ugyan eltávolította, de a beteg néhány nap múlva vérmérgezésben elhunyt. A halálos ágyán még kihallgatta a járásbíró, akit arra kért, hogy ne büntessék meg a barátját. Temetésekor Wagner Mihály plébános leborult a nyitott sír szélénél, és arra kérte a gyászolókat, hogy imádkozzanak a nagy ívó hírében álló csornai legények megjavulásért. A temetés után egy hónappal exhumálták, de a boncolás is megerősítette a halál okát. Decemberben a soproni törvényszék felmentette Kocsist a halált okozó súlyos testi sértés vádja alól, mert jogos önvédelemnek minősítették az esetet.

Az év folyamán két csornai egyenruhás okozott botrányt. A nyári soproni exportvásáron egy Csornáról odavezényelt pénzügyőrnek a megvásárolt állatok mérlegelését kellett volna felügyelnie, de ő előbb antiszemita megjegyzéseket tett, majd rúgásokkal és lelövéssel fenyegette meg a kereskedőket. A Trianon után megbénult soproni gazdasági életnek minden üzleti lehetőséget meg kellett ragadnia, ezért Thurner Mihály polgármester a helyszínre sietve ítélte el a magáról megfeledkezett csornai pénzügyőrt, és igyekezett megnyugtatni a külföldi és a hazai kereskedőket. A másik eset Abdai Ferenc rendőrrel esett meg, aki a búcsúra érkezett haza Győrből. A hivatásáról megfeledkezett ittas rendőr a mai városháza helyén álló Krausz kávéházban molesztálta a vendégeket és a pincéreket, majd kivont karddal kezdett igazoltatásba. Az ámokfutása során még az őt lecsendesíteni próbáló Szalay Alajos községi írnokot is nyakon szúrta, akit csak a gyors orvosi segítség mentett meg az elvérzéstől.

A világháború során a házasság intézménye is megroppant. Előfordult, hogy a fiatal hadiözvegyek nevét kapta fel a falu, akik a szóbeszéd szerint újabb kapcsolatba kezdtek, de a száz évvel ezelőtti eset még a hatóságokat is meglepte. Szeptember közepén a csornai csendőrség névtelen levelet kapott, amelyben az egyik munkást vádolták meg azzal, hogy két asszonnyal él. A kihallgatás során kiderült, hogy mindkét nő a felesége, akikkel törvényes házasságot kötött. A férfi minden köntörfalazás nélkül előadta, hogy 1916-ban Ácson megismerkedett egy lánnyal, akit néhány nap múlva a lány rokonságának rábeszélésére polgárilag és egyházilag is feleségül vett. Egy hét múlva ismét a harctérre vonult és feleségét többé nem látta. A következő évben a katona a Pozsony megyei Szunyogdi községbe került, ahol beleszeretett egy leányba és polgári házasságot kötött vele, anélkül hogy elárulta volna nős mivoltát. A második felesége már az ötödik gyermeket várta, amikor az első feleség megtudta a tartózkodási helyét. A férfi gondoskodott róla is, mert szerette mindkét feleségét. A két asszony tudott egymásról, de egyik sem tett szemrehányást a kétlaki férjnek.

A háborút követő kilátástalanság miatt egy Élő nevű csornai lány elhatározta, hogy a maga kezébe veszi a sorsát. Előbb Bükkszenterzsébeten dolgozott a jegyzőségen, majd 1919 tavaszán Gyöngyöspata jegyzői irodájában írnokoskodott. Szorgalmával a jegyző megbecsülését, behízelgő modorával pedig a jegyző feleségének bizalmát szerezte meg. Mivel bejáratos lett a családhoz, egy óvatlan pillanatban ellopta a jegyző feleségének kitűnő polgári iskolai bizonyítványát. A Petrák Irén névre kiállított bizonyítvánnyal Tatárszentgyörgy jegyzőjénél jelentkezett munkára, ahol azt állította, hogy egy ezredes árvája, de magyar érzelmei miatt menekülnie kellett szülőhelyéről.

A jegyzőtől hamarosan gyermeke született, aki feleségül vette, így Balogh Lajosné szül. jamárkai Petrák Irén egyike lett Tatárszentgyörgy legelegánsabb asszonyainak. A meseszerű történetnek egy csendőr magánnyomozása vetett véget, akinek gyanús volt a jegyzőné modortalansága és műveltségbeli hiányossága, ami elvárható lett volna egy ezredes lányától. A csornai szülők úgy tudták, hogy lányuk egy katonaorvos felesége lett. A budapesti büntetőtörvényszék a fiatalasszonyt okirathamisítás miatt 8 havi fogházra ítélte.