Ünnep a rácsok mögött - Az ország egyetlen női börtönparancsnoka vezeti Sopronkőhidát

- Eredetileg pedagógus végzettséggel rendelkezem. Magyar-történelem szakos tanárként, nevelői beosztásban kezdtem büntetés-végrehajtási pályámat 1996-ban a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Ez év május végéig ott dolgoztam különböző beosztásokban, ahol 2007. októberétől az intézet parancsnoka voltam. Idén, június elsején neveztek ki a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön élére, ahonnan nyugdíjba vonult az előző parancsnok. Ez egy nagyobb, és szigorúbb rezsimű intézet, mint a veszprémi, ezért is megtisztelő és igazi szakmai kihívás számomra ez az új feladat. Munkám során legfontosabb értéknek az embert tartom, hiszek az emberi szó és a megfelelő kommunikáció erejében, hiszem azt, hogy ezzel minden problémát meg lehet oldani - beszélt az ország egyetlen női börtönparancsnoka arról, hogy miért szereti ezt a nehéz hivatást.

A tekintélyt ki kell érdemelni

Németh Éva azt is elmondta, hogy nőként hogyan tud érvényesülni ebben a kifejezetten kemény, férfias szakmában. - Vallom, hogy a tekintélyt nem kiharcolni kell, hanem következetes szakmai munkával kiérdemelni. Egy hierarchikus szervezetnél a parancsnok az intézet teljes állományának az elöljárója és vezetője, de úgy érzem, nem csak azért tisztelnek, mert ez a beosztás van kiírva az ajtómra, hanem azért, mert csapatként tekintek a munkatársaimra. Igyekszem megbecsülni őket, meghallgatom és kikérem a javaslataikat, és ha azok előbbre viszik a szakmai munkát, beépítem a döntéseimbe. Az elmúlt fél év alatt sikerült megismernem az intézet működését, úgy érzem, hogy a vezetőkkel és a beosztott állománnyal is jó munkakapcsolatot alakítottam ki. Nőiségemből adódóan kicsit másfajta vezetési stílust hoztam a falak közé, de ezt a gondoskodó, minden apró részletre egyszerre odafigyelő szemléletet elfogadták a kollégáim. Emellett természetesen megkövetelem a rendet és a fegyelmet, ami egy ilyen szigorú szabályok szerint működő szervezetnél elengedhetetlen. A sopronkőhidai egy régi, patinás, szakmailag jó hírű intézet, melyet igyekszem megőrizni, ugyanakkor törekszem arra, hogy a vezetésem alatt még jobb eredményeket érjünk el. Szeretnék nyitni a város és a külvilág felé, ledönteni a tabukat és az amerikai börtönfilmekből táplálkozó téves ismereteket. Célom megmutatni, hogy a magyar büntetés-végrehajtás milyen hihetetlen fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, hogy pontosan milyen szakmai munka folyik a falaink között, hogy kicsit másként gondoljanak az emberek a börtönre.

Nyitott programok

- A meghirdetett és nagyon népszerű nyílt napokon vendégeink bepillantást nyerhetnek a fogvatartottak mindennapjaiba, és azt is láthatják, hogy büntetésük töltése mellett szakmát tanulnak, dolgoznak, szakembereink segítségével készülnek a szabadulás utáni másképp boldogulásra. Rengeteg érték van a rácsok mögött, sokan verseket, novellákat írnak, rajzokat, festményeket, kézműves termékeket készítenek. Ezeknek a nyitott programoknak nem titkoltan az is célja, hogy a látogatók megismerjék a személyi állomány munkáját, és többen csatlakozzanak a büntetés-végrehajtás csapatához. - mondta.

- Külön kiemelést érdemelnek a fogvatartottaknak szervezett jóvátételi programjaink, amelyek lényege egyfajta jelképes bocsánatkérés a társadalomtól, akit elkövetett bűncselekményükkel megbántottak. Többek között szociális intézmények, óvodák, iskolák ezen programok kedvezményezettjei, melyek közül igen hasznos és tanulságos a középiskolás diákoknak szervezett bűnmegelőzési intézetlátogatás, ahol elítéltek saját életükről és elkövetett bűncselekményükről megdöbbentő őszinteséggel beszélve hívják fel a fiatalok figyelmét egy-egy rossz döntés következményeire.

Ünnepi menü kerül az asztalra

A büntetés-végrehajtási főtanácsostól azt is megkérdeztük, milyenek az ünnepek a rácsok mögött? - A Karácsony az év legszebb ünnepe, amit mindenki igyekszik meghitten eltölteni. A fogvatartottak helyzete speciális, ők egy sajátos, zárt közösségben töltik az ünnepeket. Több szempontból ők tudják legjobban megélni a Karácsony igazi lényegét. Helyzetükből adódóan nem ajándékok után futkosnak, hanem szeretteikre gondolnak, elcsendesülnek és eltöprengenek a sorsukon - vélekedett Németh Éva. Hozzátette, a büntetés-végrehajtási szervezet sokat tesz azért, hogy az elítéltek az ünnepi időszakban fenntarthassák és erősíthessék a kapcsolatot a kint lévő hozzátartozóikkal.

- Ilyenkor is van látogatási lehetőség. Bizonyos feltételekkel az enyhébb, vagy általános rezsimkategóriába sorolt fogvatartottak számára engedélyezett a családi látogatófogadás, de telefonon és Skype-on keresztül is beszélhetnek a szeretteikkel. Az a tapasztalatunk, hogy szívesen élnek a Skype lehetőségével, mert ilyenkor a hozzátartozónak nem kell ideutaznia, a fogvatartott pedig gyakorlatilag "hazalát". Otthoni környezetben tekintheti meg a szeretteit, a gyermekeit - beszélt a kapcsolattartási lehetőségekről, és azt is elmondta, hogy az ünnepi időszakban a normál házirendtől eltérően több kedvezményben részesülnek az elítéltek. Az állomány is felkészül, igyekeznek programokkal, csoportfoglalkozásokkal, filmvetítésekkel, előadásokkal megtölteni ezeket a napokat. Ilyenkor felértékelődik a reintegrációs tisztek, a pszichológusok és a börtönlelkészek munkája, külön foglalkoznak azokkal az elítéltekkel, akiknek lelki, vagy családi problémáik vannak, hiszen ebben az időszakban minden negatív gondolat felnagyítódhat. Az étkezésben is megjelennek az ünnepekhez kötődő ételek, karácsonykor például töltött káposzta, újévkor pedig lencse kerül az asztalra.

A parancsnok fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a büntetés-végrehajtásban dolgozók a rendőrökhöz, tűzoltókhoz, mentőkhöz hasonlóan folyamatos szolgálatot végeznek. Figyelnek arra, hogy a személyi állomány leterheltsége arányos legyen az ünnepek alatt, a munka mellett jusson idejük a szeretteikre is.