Erről írtunk 10 éve: Milliárdok a győri vasútállomásra, 600 millióból fejlesztett a Pannon-Víz Kapuváron

50 éve - Pihenőre térnek a halászok

Hirtelen rontott a halászokra a november végi, december eleji farkasordító hideg. Ha befagy a víz, abba kell hagyniuk a munkát. Egyébként egész évben vízre szállnak a győri Előre Halászati Termelőszövetkezet halászai.

November 17-én volt a háromnegyed éves közgyűlés. Vida András elnök arról számolhatott be, hogy a 23,6 vagon éves tervet sikerül teljesíteni. Az első félévben 9 vagon hal „termett” a szövetkezet 5550 hektáros területén, november közepéig pedig 21,5 vagon. A növekvő mennyiség biztosíték arra, hogy az utolsó negyedév nagy jelentőségű, ősszel a legmozgalmasabb a halászidény a szövetkezetben. A mozgalmasságot fokozza, hogy nagyrészt ősszel kerül vízbe a következő évek halfogását megalapozó ivadék, amelyet a szövetkezet részben intenzív vizeiben nevel, vagy társgazdaságoktól vásárol. Az idén 750 ezer forintot ér az a tenyészállomány, amelyet a horgászok által is látogatott vizekbe

helyeztek.

Sok víz lefolyt a Dunán

— Hol terem ennyi hal? — érdeklődtem a szövetkezet vezetőinél. Az elnök kinyitotta a közös gazdaság eredményeit tartalmazó iratokat. A géppel írt lapokon olvasható, hogy a gyári szövetkezet ismét megkapta az államtól 20 évre a Duna vízrendszerének 3790 hektáros területét, a Fertő 1700 hektáros víztükrét, valamint a 60 hektár területi kisebb-nagyobb haltermő vizeket. A gazdaság tagja a huszonegy halászati termelőszövetkezetet tömörítő országos szövetségnek is. A győriek alakuló taggyűlésüket 1945. szeptember 20- án tartották. Kétszáznegyvenen 2900 hektáron kezdték meg a gazdálkodást. Sok víz lefolyt azóta a Dunán. 1953- ban halászcsárdát nyitottak meg, 1958-ban pedig két gombüzem — melléküzemágként — kezdte meg a termelést a szövetkezet felügyelete alatt. Halboltokban árulják az ősi ínyencportékát Győrött, Sopronban, Komáromban és Budapesten.

— Hogyan élnek, hogyan dolgoznak ma? — kérdezem tovább. — A tavalyihoz képest javult a halkínálat — mondja Jancsó Kálmán főagronómus. — Az amur és a busa Kínából és a Szovjetunióból származnak. Ízletesebb a húsuk, mint a pontyé. Meg kell kedveltetnünk őket. Az amur már keresett, a busától még idegenkednek. Sajnos, az utóbbi időben a belföldi halkereslet csökkent, bizonyára a javuló húsellátás miatt. A törzsközönségünk azonban megmaradt. Jancsó Kálmán említést tesz az értékesítés egyéb gondjairól is. — Főleg a tavaszi ellátás nehéz, mert nincs önálló tárolóhelyünk. Tavak, telelők hiányában a császári kis halgazdasággal tartunk fenn kapcsolatot. Ők enyhítenek a tárolási gondjainkon.

Nem szeretik az angolnát

— Nyugati partnereknek is szállítunk halat — meséli az agronómus. — Legnagyobb vásárlónk nyugat-németországi cég. — Főleg az angolna iránti kereslet növekszik kint. Itthon nem szeretik az angolnát. Nehezen lehetne megmagyarázni, hogy miért. A külföldi vásárlónk hatszor annyit is megfizet érte, mint az itthoniak. Érthető, nekünk ezért nagyon fontos termékünk. — Hol fogják az angolnát? — A Fertőn, valamint a lecsapoló csatornáján, az Orbán-féle gátőrháznál, angolnafogó csapda segítségével. Az angolnában munkál a vándorlási ösztön, keresi az utat, hogyan juthatna ki a tengerre. Nem véletlen, hogy a csatornára igyekszik.

— Milyen szerszámokkal halásznak? — A hagyományos szerszámokon, a hálókon, varsákon kívül elektromos halászgéppel is. — Nem okoz kárt az árama halállományban? — Eléggé elterjedt tévhit, hogy az elektromos halászgép pusztítja az állományt. A halászgépet csak meghatározott időben és meghatározott vízhőmérsékletnél használjuk. Kora tavasszal és késő ősszel, amikor a víz hőmérséklete nem éri el a 10 fokot. Használatára azért van nagy szükségünk, mert sok olyan hely található vizeinken (akadok, ledőlt fák, nádas), ahol a hagyományos szerszámokkal eredményesen nem tudunk halászni. Nekünk pedig legfőbb a biztos fogás. A tízéves halfogási átlagunk 231 tonna, hektáronként 41 kilogramm.

Megváltozott körülmények

— A megfeszített munka jellemzi a halászok hétköznapjait. Mégis csinálják azok, akiknek szenvedélye a halászat. Jöttek már hozzánk néhányan a jobb kereset reményében, de gyorsan eliszkoltak. Kétségtelen, kell hozzá valami különleges érzék, erő.

Számadásra készülnek a győri halászok. Mindig akkor, ha jönnek a kemény fagyok, pihenni kényszeríti őket a természet, és ki kell kötni a hajókat. Az ősi mesterség — megváltozott körülmények között — kínálja termékeit: süllőt, csukát, pontyot, amurt, busát és az angolnát is. Ünnepi asztalokra termett finom portékákat.

20 éve - Milliárdok a győri állomásra

Vasút: A MÁV Rt. és a városvezetés tegnap közlekedési fejlesztésekről tárgyalt  

Jövőre kezdődik a győri vasúti pályaudvar több milliárd forintba kerülő felújítása, szó van a szabadhegyi vasútvonal, valamint a helyi és részben a helyközi buszpályaudvar áthelyezéséről. Mindez a győri önkormányzat és a MÁV tegnapi tárgyalásán derült ki.

A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésének részeként jövőre elkezdődhet a győripályaudvar teljes felújítása — hangzott el tegnap a Kisalföld kérdésére a győri városházán, ahol Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója Balogh József polgármesterrel, Eredics Imre alpolgármesterrel és Jezsó György városépítési irodavezetővel tárgyalt. A teljes beruházás — amelyet fele-fele részben finanszíroz az állam és az Európai Unió — 42milliárd forintba kerül. Ebből 15milliárd jut Győrre és környékére, és ezen belül több milliárd forint a megyeszékhely vasútállomására. A tervek már elkészültek, így nincs akadálya annak, hogy jövőre megkezdődjenek a várhatóan 2006-igtartó munkálatok.

A beruházás során felújítják a peronokat, az egész épületet, a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesítik a létesítményt, kisebb vágánykorrekciókat hajtanak végre és korszerű biztosítórendszert építenek ki.

Vonatok Marcalvároson át?

A megbeszélésen hangsúlyos témaként volt szó a Győr-Pápa—Celldömölk-Szombathely vasútvonal fejlesztéséről. Mándoki Zoltán MÁV-vezérigazgató szavaiból kiderült, céljuk az, hogy Marcalváros I. és II. városrészek között vezetve lerövidítsék a szakaszt. Eredics Imre alpolgármester úgy vélekedett, ezzel megoldható lenne az elővárosi közlekedés a két legnagyobb peremkerület, Ménfőcsanak és Szentiván között. A Kisalföld kérdésére, miszerint nem okoz-e lakossági tiltakozást az elképzelés, tekintettel arra, hogy az érintett lakótelepeken több tízezren élnek, a vezérigazgató azt válaszolta: a fejlesztés során természetesen a magyar szabványnak és előírásoknak zajvédelmi és környezetterhelési szempontból is meg kívánnak felelni. Eredics Imre hozzátette, a mai technológiával már megoldható, hogy a vasútvonal akár teljesen zárt szelvényben haladjon. Az önkormányzat a városszerkezeti terv folyamatban lévő, a közgyűlés elé jövőre kerülő felülvizsgálata során figyelembe veszi ezt az elképzelést. A MÁV egyébként jövő áprilisig terhelési tanulmányt készít a Győr-Celldömölk vonalra, amelynek megnövekedett forgalma már most is sok bosszúságra ad okot az autósoknak, miután a 82-es főút szabadhegyi vasúti átkelője a korábbinál sokkal gyakrabban és tovább van zárva. A forgalom ezen a szakaszon a közeljövőben várhatóan nem nő tovább. 

Költöző buszpályaudvarok 

Elvi egyetértés jött létre a vasúttársaság és az önkormányzat között a Fehérvári út és a Bisinger híd környékének rendezéséről. A város és a Kisalföld Volán Rt. azt szeretné, hogy néhány éven belül ide települjön ki a helyi buszpályaudvar, valamint részlegesen - elsősorban a szigetközi járatokkal - a helyközi buszpályaudvar. Ehhez „ki kell nyitni” a Révai Miklós utca keleti végét. Tegnap kiderült, a MÁV érdeke is ez, mert az utca folytatásával értékesíthetővé válik számára a tulajdonában lévő hatalmas terület. Eredics Imre elmondta: a buszok költöztetése néhány százmillió forintból megoldható. Ennek következtében teljesen újra kellene szabni a megyeszékhely tömegközlekedését, amely olcsóbbá, gyorsabbá és egyszerűbbé válna. Jelentősen csökkenne a Baross híd terhelése is. Erre a programra a város pályázatot nyújtott be a Nemzet Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalához a pályázat-előkészítő alapra. Ötmilliárd forintos programot dolgoztak ki, amely magában foglalja a Budai úti csomópont átalakítását is. A projekt támogatását azonban - a nagy bekerülési költség miatt - egyelőre elhalasztották.

Szélesebb átkelő

A tárgyaláson a MÁV jelezte, kész eladni néhány olyan ingatlanát, amelyre a város igényt tart, így várhatóan lehetővé válik a szabadhegyi vasúti átkelő szélesítése. Megegyezés született arról is, hogy az önkormányzat és a közlekedési cég a közeljövőben felülvizsgálja a győri iparvágányok helyzetét.

10 éve - Kevesebb és kevésbé szagos a szennyvíziszap

Pannon-Víz: hatszázmillió forintos fejlesztés saját erőből

A napokban zárul a Pannon-Víz kapuvári szennyvíztelepének hatszázmilliós fejlesztése. Ennek nyomán kevesebb és kevésbé szagos szennyvíziszapot ígér a cég.

Kedden adták át a Pannon-Víz hatszázmillió forintból korszerűsített szennyvíztelepét. Az átadóünnepségen mind Tőke László vezérigazgató, mind Hámori György polgármester hangot adtak abbéli reményüknek, hogy a fejlesztések nyomán a városban kevésbé lesz érezhető a jövő évtől a szennyvíziszap-kihelyezés szaga. A mennyiség is közel harminc százalékkal kevesebb lesz az eddiginél.

Az 1978-ban épült kapuvári telep tíz település szennyvizét tisztítja, mostantól a legszigorúbb környezetvédelmi feltételek mellett. Mint elhangzott, a helyi húsgyár leállása óta elsősorban a kommunális szennyvíz tisztítását végzik a telepen, melynek mostani fejlesztése mintegy hatszázmillió forintba került. Ezt a cég saját forrásaiból biztosította.

Tőke László kijelentette: a szennyvíziszap szaghatásának csökkenése mellett a leglátványosabb változás a telep két, úgynevezett iszaprothasztó tornyának újbóli elindítása (2002-ben állították le) lesz. A kékre festett építmények új gépészeti berendezéseket, belső bevonórendszert, külső szigetelést és festést kaptak.

- A tornyokban keletkező biogáz hasznosítását is tervezzük, a későbbiekben gázmotor beszerzésével, így a telepen hasznosított hőenergia mellett villamos energia termelését is tervezzük - fogalmazott Tőke László.

A tornyok mellett a kapuvári telepen új tisztító műtárgyakat is építettek. A Pannon-Víz vezérigazgatója kijelentette: az éves kétszeri szennyvíziszap-kiszállítás megmarad Kapuváron, ám annak mennyisége 30 százalékkal, szaghatása pedig nagymértékben csökken.

- A gazdálkodók földjeiken továbbra is tudják hasznosítani a telep melléktermékét - mondta a cégvezető. A megnyitón Hámori György kapuvári polgármester lapunknak még

elmondta, a Pannon-Víz további fejlesztési terveiben már kapuvári közreműködés is szerepel. - A telepen termelődő hőenergiát a városi távhőhálózatban is szeretnénk hasznosítani, ezáltal is csökkentve a város függőségét az energiahordozók árától - fogalmazott a polgármester. Hozzátette, a városi vízhálózat régi csöveinek cseréjét is tervbe vette a Pannon-Víz és a helyi önkormányzat. Az átadáson elhangzott: a Pannon-Víz megkapta az új működési engedélyt, mellyel a következő 35 évre biztosított itt a cég működtetése.