Az emberi jogok álltak a Széchenyi István Egyetem panelbeszélgetésének középpontjában Győrben - fotók

A Széchenyi István Egyetem idén januárban indította útjára a „Nők a családban, társadalomban, tudományban” című panelbeszélgetés-sorozatot, melyben olyan női példaképeket mutatott be, akik szakmai sikereikről, elszántságukról és a társadalomban betöltött fontos szerepükről tesznek nap mint nap tanúbizonyságot. A témák szorosan kapcsolódtak az ENSZ nemek közötti egyenlőséget megfogalmazó fenntartható fejlődési céljához, egyrészt a téma jelentősége okán, másrészt azért, mert a győri intézmény tagja az ENSZ Academic Impact kezdeményezésnek.

Az év utolsó, december 12-i beszélgetését a nemek közti egyenlőség tematikájának fordított protokollja mentén rendezték meg: Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország 15. állandó ENSZ-képviselője, korábbi állandó UNESCO-delegáltja és az 36. UNESCO közgyűlés elnöke, a londoni Magyar Kulturális Központ alapító igazgatója, a Magyar ENSZ Társaság elnökének moderálásával ezúttal inspiráló férfi előadók osztották meg szakmai és személyes nézeteiket Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából. A dokumentum elfogadásának napja, december 10., az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében egyúttal az emberi jogok világnapja is.

Bogyay Katalin kifejtette: a nyilatkozat megfogalmazásában eredetileg az angol „férfi” – általánosan „embert” is jelentő – szót használták, és rendkívüli kitartással sikerült elérni, hogy a nemi szempontból semleges „személyek” megnevezés kerüljön a szövegbe. Kiemelte: a dokumentum fontosságát mutatja, hogy a világ 500 nyelvére fordították le.

Dr. Perényi János, Magyarország korábbi bécsi és rabati nagykövete, a GYSEV Zrt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta: annak idején újdonságot jelentett a második világháború borzalmai által ihletett nyilatkozat tudományos megközelítése, az emberi méltóság egyetemes értékként való kezelése, valamint az, hogy az egész emberiséget célozta. „A vízió és a valóság időnként ellentétbe kerül, mert a politika sok esetben igyekszik felülírni az emberi jogokat. Ezért ha szükséges, a nyilatkozatban foglaltak végrehajtását ki kell kényszeríteni” – hangoztatta.

Dr. Szabó László, Magyarország egykori washingtoni nagykövete, a Hungarian Innovation Hub vezetője arra hívta fel a figyelmet: a dokumentum ma is rendkívül modern és pontos. „Nagyszerű, hogy milyen sok ország csatlakozott hozzá, és talált válaszokat az alapvető emberi jogok kérdéseire” – mondta. A nemek közötti egyenlőség kapcsán hangsúlyozta, hogy „a kulcs a kiegyensúlyozottság: meg kell találnunk a férfiak és a nők erősségeit a társadalomban, és azokat hatékonyan és jól össze kell tudnunk kapcsolni.”

Dr. Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára kiemelte, hogy Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata bár nem vallásos, mégis vallási ihletésű szöveg. „Az emberi tisztességnél többről szól a dokumentum, mégpedig az emberi méltóságról, amit csak akkor tudunk teljes kontextusba helyezni, ha megértjük a vallás ihlette részt: azt, hogy Isten teremtette az embert” – fogalmazott. Hozzátette: a jól működő közösségekben a nők helyzete kulcsfontosságú, mert egyrészt ők taníthatják meg a gyermekeket az emberi méltóság és felelősség tiszteletben tartására, másrészt ők hozzák meg a családokat érintő leglényegesebb belső döntéseket is. „A fejlődés kulcsa a nők alapvető hozzáférése az oktatási rendszerhez szerte a világon, amit Magyarország elkötelezetten támogat” – húzta alá.

A nők szerepének fontosságát emelte ki Saud AlShamsi, az Egyesült Arab Emirátusok Magyarországra akkreditált nagykövete is. „Ha mi, férfiak és nők nem tudunk hatékonyan együttműködni, az olyan, mintha csupán az egyik agyféltekénket használnánk, vagy mintha fél szemmel futnánk. Tudjuk, hogy a gonosz erők, akik a társadalmat akarják irányítani, megpróbálják irányítani a nőket. Ezért különösen fontos a nők oktatása, felhatalmazása és bevonása a döntéshozatali folyamatokba, ezzel elősegítve a békét” – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy minden országnak meg kell találnia a saját útját a béke megteremtéséhez és fenntartásához Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának útmutatásai alapján, hűnek kell maradnia értékeihez, és ellen kell állnia a normák „újraértelmezésének", valamint a káoszhoz és szenvedéshez vezető „woke” értelmezéseknek.