A németek és a szlovákok nagyon veszik a magyar lakásokat - Győr-Moson-Sopronban különösen, mutatjuk a kiemelt célpontokat

Tavaly óta csökken a lakáseladások száma Magyarországon, 2022-ben 138 ezer lakás cserélt gazdát, ami 14 százalékos visszaesés 2021-hez képest. A forgalom ehhez képest is tovább mérséklődött 2023-ban, az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben 20 százalékkal. Ez az első három hónapban 20,6 ezer, a következő három hónapban pedig 15,5 ezer lakáseladást jelentett - derül ki a KSH friss, előzetes adatait elemző Ingatlannet.hu összegzéséből.

Területenként különböző mértékű az idei visszaesés: a fővárosban az első negyedévben még 32 százalékkal kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, a második negyedévben viszont már 18 százalékkal többet. Más településeken viszont maradt a 30 százalék körüli forgalomcsökkenés.

Megfeleződött a lakáshitelezés is

Az idei év első félévében 25 ezer lakáshitelt kötöttek a pénzintézetek 263 milliárd forint értékben. A hitelek száma 55 százalékkal, az összege 65 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. Egy átlagos hitel összege 10,6 millió forint volt, ami 3,2 millió forinttal kevesebb, mint 2022 első félévében volt.

A lakáscélú hitelek közül az államilag támogatottak száma és összege egyaránt 69 százalékkal visszaesett, az átlagos hitelösszeg 9,9 millióról 10,0 millió forintra nőtt egy év alatt. A folyósított CSOK támogatások száma (10259 darab) 46, az összege (21,3 milliárd forint) pedig 47 százaléka volt a 2022 első félévinek. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 48, összesített értéke 64 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az átlagos hitelnagyság pedig 15,5 millióról 10,7 millió forintra csökkent. A hitel- és a lakáspiac nagy kérdése most az, hogy a 2024-től a jelentősen megemelt összegű CSOK Plusz támogatás mennyire lesz képes élénkíteni a keresletet.

A használt lakások ára csökkent, az újaké nőtt a második negyedévben

A lakásárak hullámzóan alakultak. A használt lakásoknál megállt az áremelkedés, a tavalyi utolsó negyedév után az idei második negyedévben ismét csökkenést mértek az előző negyedévhez képest, 2 százalékot. Ez az egy évvel korábbi árakhoz képest 2,5 százalékos emelkedés, ami azonban jelentős lassulást jelent a megelőző negyedévek 20, illetve 10 százalék feletti drágulásához képest. Az új lakásoknál ugyanakkor kitartanak az árak, az idei második negyedévben is 15 százalékkal drágábban értékesítették ezeket az ingatlanokat, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss lakáspiaci jelentéséből.

Az új és a használt lakások együttes árváltozását jelző, összevont index az előző negyedévhez képest 1 százalékos csökkenést mutat, éves szinten pedig 4 százalékos emelkedést. (A KSH ezzel módosította az előző, október eleji adatközését, akkor még valamelyest nagyobb, 1,7 százalékos negyedéves árcsökkenést, és kisebb éves, 2,8 százalékos áremelkedést mért az idei második negyedévben.)

Az árak alakulásánál figyelembe kell venni, hogy 2015-től szinte töretlenül mentek fel a hazai lakásárak, és azóta a használt lakások több mint a két és félszeresükre, az újak pedig már több mint a háromszorosukra drágultak - hívják fel a figyelmet a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu szakértői.

A nominális árakkal szemben a reállakásár-index 2022 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökkent, ám ennek üteme idén már lassult: az első negyedévben az emelkedő lakásárak, később a mérséklődő infláció hatására – hívta fel a figyelmet a statisztikai hivatal. A 2022. negyedik negyedévi 8,9 százalékos reállakásár-esést 2023 első negyedévében 2,1 százalékos, a második negyedévben pedig 0,7 százalékos csökkenés követte.

Folytatódott a családi házak leértékelődése

A használt lakások átlagos négyzetméterára az idei második negyedévben nem változott az első negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent a KSH lakáspiaci jelentésében.

Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.

A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, 2000 forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt.

A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.

A családi házaknak valamennyi régióban esett az ára, országosan 9 százalékkal csökkent az áruk három hónap alatt.

A nem panel, társasházi lakások viszont országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé.

A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.

A budapesti új lakások 10 millióval drágultak egy év alatt

Az új lakásokról továbbra is kevés információja van a KSH-nek, eddig az átadott 4400 lakásból mindössze 1200 adatai érkeztek be a hivatalhoz. Ezek átlagos ára 59 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022-es értékkel szemben. Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben. Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt.

A forgalom negyedévről negyedévre csökkent 2022-ben

A hivatal ugyanakkor lezárta a 2022-es adatok feldolgozását, és összesítette a teljes lakáspiaci forgalmat, amely tavaly 4056 milliárd forintot ért el, mindössze 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a használt lakások piaci forgalma 3470 milliárd forint tett ki, ami 2 százalékos emelkedést jelent. A fennmaradó, 586 milliárd forintos újlakás-forgalom pedig közel 5 százalékos növekedés. Az új lakások részesedése 2015 és 2022 között a piaci forgalomból a 4-ről 14 százalékra nőtt.

A forgalom tavaly negyedévről negyedévre csökkent. Budapest és a vármegyeszékhelyek együttes piaci részesedése végig 60-62 százalék között alakult, míg a községeké az első negyedévi 13 százalékról 15 százalékra nőtt az év további részében.

Csúcsra ugrott a külföldiek vásárlása

A KSH adatai szerint tavaly nyolcezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer).

Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást.

A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron vármegyében vettek ingatlant.

Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (például Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).

A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada budapesti volt, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott.

Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak a külföldiek számára.