2023.10.18. 16:10
Mintegy háromezer éves ékszerekre, ruhakiegészítőkre bukkantak Sopronban - fotók
A soproni Múzeumnegyedben mutatták be szerdán a Várhelynél történt régészeti ásatások során fellelt különleges leletek, amelyek bepillantást engednek a mintegy 3 ezer évvel ezelőtti korszakba, amikor a Sopron körüli területek egy európai kulturális tömbbe illeszkedtek.
Idén februárban a dr. Mrenka Attila által vezetett közösségi régészet program keretében Fábián-Gyekiczky Tibor önkéntes lelet- és lelőhelyfelderítő egy Sopronban eddig soha nem látott leletegyüttest talált. Az előkerülés után még hosszú hónapokig folyt a kutatás a területen, amelynek során több ezer négyzetmétert vizsgáltak át a régészek és az önkéntesek. A soproni darabokat, amelyek között hat darab arany ékszer és ruha kiegészítő, bronz karikák és csontgyöngyből készült nyaklánc van igazán különlegessé teszi az, hogy hiteles feltárásból kerültek elő és teljesen épségben vészelték át az elmúlt háromezer évet.
Mintegy háromezer éves ékszerekre, ruhakiegészítőkre bukkantak Sopronban
Fotók: Máthé DaniellaA történelmi jelentőségű leletekről szerdán tartottak sajtótájékoztatót a Soproni Múzeum nemrégiben átadott, és azóta számos elismerést elnyert kiállítóterében, a Múzeumnegyedben. A többezer éves aranykiegészítők bemutatóján részt vett Tóth Imre a Soproni Múzeum igazgatója, Barcza Attila országgyűlési képviselő, Farkas Ciprián polgármester, dr. Mrenka Attila vezető régész, Fábián-Gyekiczky Tibor önkéntes lelet-, és lelőhelyfelderítő, Gőgh Zoltán a kutatási program támogatója és Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója.
Tóth Imre a köszöntő beszédében hangsúlyozta, a múzeum demokratikus intézmény, amely az emberek által és értük jött létre, de ez nem volt mindig így. - A polgári társadalmak fejlődésével a közösségek elkezdték önmagukat meghatározni, amihez szükség volt arra, hogy összegyűjtsék az emlékéiket. A Soproni Múzeum is így jött létre még a tizenkilencedik század közepén, amikor a városlakók elkezdték gyűjteni az értékesnek vélt tárgyakat, amelyek a múltjukra emlékeztették őket. A most megtalált leletek pedig a Soproni Múzeum színvonalát egy új szintre emelik - mondta a múzeum igazgatója.
- A Múzeumnegyed helyszínéről tudjuk, hogy kettőezer évvel ezelőtt is lakott volt. Azonban még ennél korábbra is visszatekinthetünk a múltba, s emlékek őrzik azt, hogy Sopron területét először kelták lakták. Innen jött az ötlet, hogy próbáljuk meg a történelmet még régebbre visszavezetni, hogy mi lehetett itt azelőtt. Elindult a munka önkéntes alapon, ami a mai napig tart. Hosszú utat jártunk be, melyben első perctől kezdve dr. Mrenka Attila szabadidejében szakmai tudással támogatta a kutatást - vette át a szót az ásatás fővédnöke, Barcza Attila. Hozzátette, a kutatásban az idei év hozta az áttörést, amelyben nagy szerepet játszott Fábián-Gyekiczky Tibor is.
- Nagy megtiszteltetés és büszkeség a város életében az előkerült régészeti kincsek, amely egy civil összefogás eredménye. Mindez egy igazi példája annak, amikor a soproni polgárok közös erővel küzdenek egy célért. A várost mindig is a polgárok tették naggyá a gazdag hagyományokkal, kulturális és történelmi örökséggel - mondta el Farkas Ciprián.
Az arany ékszerek és ruha kiegészítők, bronz karikák és csontgyöngyből készült nyaklánc megtekinthető lesz a jövőben a Soproni Múzeum kiállítóterében, a Fabricius-házban.
A sajtótájékoztatón Fábián-Gyekiczky Tibor idézte fel a lelet megtalálását. - Egy napsütéses februári napon voltunk a Várhelyen dr. Mrenka Attilával és a soproni kutatócsoporttal. A kutatás megkezdése után fél óra sem telt el, amikor találtunk pár bronz karikát, majd Attila feltárta a terepet, ahonnan számtalan kincs bukkant elő. A következő gondolatunk csak az volt, hogy a leletek épségben legyenek, ami végül így is történt - emlékezett vissza az arany és bronz kincsek megtalálója. Hozzáfűzte, örömére szolgál, hogy az állandó kiállításon lesz megtekinthető a leletegyüttes.
- 2017-ben mikor kipattant a fejünkből, hogy ásatásba kezdjünk a Várhelynél sokan megkérdezték, hogy mi ösztönöz rá. Mint sokan másoknak azt tudom mondani, hogy a népem kultúrájának a fennmaradása és a megerősödése motiválja a magamfajta észak-nyugat-dunántúli embert egy ilyen projekt kigondolására és véghezvitelére. A kérdés még itt is felmerül, hogy mégis ezt milyen forrásokból valósítsuk meg. A válasz pedig a társadalmi értékeket képviselő közösségben rejlik - hangsúlyozta beszédében Gőgh Zoltán a kutatási program támogatója.
A vezetőrégész, dr. Mrenka Attila a sajtótájékoztatón régészeti projekt jelentőségéről beszélt. - Egy olyan kincslelet mellett állhatunk, ami háromezer évvel ezelőtt került a földbe és a mai korig ott pihent. 2017. év végén indítottunk el egy olyan közösségi régészeti programot, amelynek célja az érdeklődő civilek integrálása a régészeti kutatásba. Ahhoz, hogy ez a program sikeresen megvalósuljon kellettek azok a civilek, akik a program motorjának mozgató rugói. Küldetésünk során szerettük volna megtalálni azoknak az első embereknek a nyomait, akik a mai Sopron alapját lerakták. Ehhez vissza kellett mennünk a rómaiak és a kelták idejére, és észre kelletett vennünk, hogy a környékbéli területek nagy számban a késői bronzkorban népesülnek be, több mint háromezer évvel ezelőtt kezdődött. A kincsleletnek nem csak az esztétikai értéke fontos igazán számunkra, hiszen Európában csupán mintegy huszonegy hasonló lelet van. Az aranykincsekkel a Soproni Múzeum egy olyan exkluzív klubnak lett tagja, amely méltán emeli a város hírnevét - részletezte a vezető régész.
" A késő bronzkor utolsó időszakában (i.e. 1200-900/800 közötti időben) az úgy nevezett Urnamezős kultúra hordozói népesítették be a Sopron környéki vidéket. A Franciaországtól a Balkán-félsziget középső részéig terjedő monumentális kulturális tömb Európa történelmi fejlődése szempontjából megkerülhetetlen fontosságú tényező. Társadalmuk erősen hierarchizált és mértékadó vélemények szerint már a később, a sztyeppi népek kapcsán jól ismert kettős fejedelemség intézményrendszerét (szakrális uralkodó és társa a harcos uralkodó) is ismerték és használták.
A vezető réteg luxus iránti igényeit az udvarházról udvarházra járó ötvösmesterek elégítették ki. A legmagasabb fokig specializált mesterek tudásukat az aktuális uralkodó dicsőségére ajánlották és az udvari pompa emelésének szolgálatába állították. Ez gyakran egybeesett a rituális tevékenységgel is, hiszen az uralkodók aktívan részt vettek a természetfölötti hatalmaknak, az isteneknek szóló áldozatok felajánlásából is. A régészeti leletek tanulsága szerint a társadalmat vezetők között nagyon szoros kapcsolat létezett: közös, Európa minden szögletében megtalálható, azonos funkciójú és mintázatú tárgyak mellett az egyes díszítőelemek és szokások nagyfokú hasonlósága is megfigyelhető. A késő bronzkori elit jelenlétének egyik legszebb emlékei a bronzlemezre applikált díszes aranyfóliából készült tárgyegyüttesek. Az ezeken feltűnő koncentrikus kör motívumokat szabályos rendbe illesztették a mesterek. Az így kapott mintában azonban mindig van valami egyedi, ami vagy a mesterre, vagy az adott uralkodóra jellemző. A soproni példányok esetében például megfigyelhető, hogy a két különböző méretű alapmotívum esetében a kisebbik pozíciója folyamatosan váltakozik. Az egyszer a minta közepén, máskor annak szélén, hol egymagában, hol megkettőzve álló köröcske talán a Nap égi útjának három állomását, a felkelő, a delelő és a lenyugvó Napkorongot akarta megjeleníteni.
A soproni leletek kissé domborúak, nem is korongok, hanem gömbszeletek. Ezzel az enyhe ívelődéssel mintegy kiemelik a minta közepén lévő motívumokat. Feltehetőleg az illegális kincskeresés következtében Magyarországról eddig alig néhány hasonló lelet ismert. A soproni darabokat az teszi igazán különlegessé, hogy hiteles feltárásból kerültek elő és bármilyen hihetetlen is, de teljes épségben vészelték át az elmúlt 3000 évet. " - állt a Soproni Múzeum közleményében, amelyet a régészeti felfedezésekkel kapcsolatban adtak ki.
