Hajók a zsilipben – A véneki torkolati műtárggyal súlyos árvíz esetén egy métert nyerhet Győr környéke – videó, fotók

• Írásunkban most arra keressük a választ, hogy a Gönyű és Vének határában telepített 30 milliárd forintos beruházás mennyire váltotta be a turisztikai, árvízvédelmi és ökológiai területeken a reményeket.
• Összességében két esetben pozitív a mérleg, míg a folyó élővilágára gyakorolt hatást még éveken át, folyamatosan vizsgálják.
• Amikor a Kisalföld elindította népi kezdeményezését (Vizet a Dunába) 11 éve, lapunk többek közt amellett szállt síkra, hogy a folyók városában legyen víz a Mosoni-Dunában. Anno 80 ezer aláírás gyűlt össze az ügyért, s legalább ennyire emlékezetes pillanat volt, amikor szerkesztőségünk tagjai a folyóba álltak a Kossuth híd alatt.
• A felvétel jól mutatta: 2012-ben a térdünkig sem ért a víz Győr szívében.
• A véneki torkolati műtárgytól kapott egy méter óriási jelentőségű lehet, ha olyan súlyos árvíz érkezik Győrbe és a város környékére, mint 2013-ban.

Stabil vízszint

„Az elmúlt egy évben sikerült állandósítani a kis és közepes vízszinteket a Mosoni-Dunán. Az alsó-felső határ szintjét a Duna Dévényi-kapuba érkező vízhozama határozza meg. Tavasszal 235 és 266, nyáron 175 és 243 centiméter között mozog a folyó vízállása térségünkben” – mondta el lapunknak Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) vezetője.

Napjainkban fél és másfél méter közötti a duzzasztott szintkülönbség, amelyet a zsilippel biztosítanak. Ez a győri vízmércén 150 és 250 centiméter közötti biztos vízállástartományt jelent. 

Leértek a lapátok 

A véneki műtárgy építése előtt akadtak olyan nyári időszakok, amikor a sárkányhajók és a kenuk lapátja is súrolta a medert. Az ínséges évtizedek után a most jóval magasabb és állandónak tekinthető vízszint révén megélénkült a hajósforgalom a folyók városában.

Fellendült a hajósélet

„Emelkedő tendenciát mutat a zsilipelésre hirdetett időpontok kihasználtsága. Egyre gyakrabban jelennek meg kirándulócsónakok itt. A zsilip használata eddig ősszel is népszerű volt. A horgászok a műtárgy felvizén és alvizén kialakított sólyapályát szintén napi rendszerességgel veszik igénybe” – tudtuk meg Németh Józseftől.

A hajósok nyáron négy, míg az év többi részében három alkalommal – jelenleg 8, 12 és 16 órakor – élhetnek az ingyenes véneki zsilipeléssel. A zsilipkamrába engedett legnagyobb hajóhossz 85 méter, a szélesség 11,4 méter, a merülés pedig maximum 2 méter lehet. Napjainkban fél és másfél méter közötti a duzzasztott szintkülönbség, amelyet a zsilippel biztosítanak.

Árvízvédelmi funkció

A torkolati műtárgy szükségessége mellett szólt az árvízvédelmi funkció is. „A Dunán érkező árhullámok mértéke nem volt akkora 2022 júniusa óta, hogy indokolttá vált volna az árvízkapu zárása. Ennek az ideje akkor jöhet el, ha a Nagy-­Dunán másodfokú árhullámot meghaladó vízhozam érkezik a Kisalföldre. A Rábán keletkező árhullámok is zavartalanul vonultak le az elmúlt időszakban. Utóbbiak esetében fokozatosan nyitottuk a zsilipet azért, hogy a Rába hordaléka ne rakódjon le a mederben. A rábai árhullámokra jellemző komoly uszadékterhelés a véneki zsilipnél egyelőre nem okozott problémát” – közölte Németh József.

Az Éduvízig igazgatója kérdésünkre kiemelte: ha a 2013-as nagy árvizet vesszük mércéül, az akkori, jócskán 8 méter feletti vízállásból körülbelül 100 centimétert „nyerne” most Győr a zsilipnek köszönhetően. Mivel egy évtizede alig pár centin múlt, hogy a hatalmas tömegű víz el nem öntötte a történelmi városmagot, a torkolati műtárgytól kapott egy méter vész esetén óriási jelentőségű.

Az ökológiát vizsgálják

Az építéskor elhangzott érvek szerint a Mosoni-Duna ökoló­giájára is kedvező hatással lehet a véneki zsilip.

„A mű­tárgy hatásait folyamatosan nyomon követjük. Az élővilág- és hidrológiai monitoringvizsgálatok azonban nem utalnak jelentős változásra az átadás óta. Sem a mért paraméterek, sem a fajegyüttesek minőségi és mennyiségi mutatói nem különböznek számottevően a kiindulási állapotra jellemző értékektől. A műtárgy hatásterületén zajló folyamatok megismeréséhez azonban hosszabb távra kiterjedő elemzések szükségesek, amelyeket két és négy év múlva is elvégzünk majd” – zárta szavait Németh József.

Bringával látogatható

Ahogy külföldi országokban – a közelünkben a szlovákiai Bős kiváló példa erre –, Véneknél is egyre népszerűbb kiránduló­célpont a zsilip. Kerékpárral vagy gyalogosan bármikor látogatható a műtárgy, a hajók zsilipelése attrakciónak sem utolsó. A zsiliptől a szervizúton kerékpárral tovább lehet tekerni a cölöpökön álló, híres véneki víkendházak felé.