Győr 56-os mártírjairól emlékeztek meg az Újvárosi temetőben - Fotók

– Hirtelen egyszer csak valaki elüvöltötte magát, hogy "Szabadítsuk ki a foglyokat!" E jelszavakat kiabálva, és már újból egy hatalmas tömeggé válva értük el a Győri Állomást és a vele szemben levő börtön közötti teret. A már felbőszült, dühös tömeg elkezdte a börtön vaskapuit rázni, majd követelte, hogy "Eresszétek ki a politikai foglyokat ti piszkos ávósok! Büdös kommunisták! – áll dr. Kolozsy Sándor szobrászművész megemlékezésében, aki harcostársainak emléket is állított a börtönnel szembeni domborművel.

A börtönhöz gyülekező tömeg felé a Baross híd felől érkezett egy ávós teherautó – némelyeken átgázolva. A tömeg téglazáport zúdított a rajta érkező karhatalmistákra, akik menekülőre fogták. Többen, köztük Máté Mária felpattant az autóra és elkezdte leadogatni a fegyvereket és gránátokat, amikor a börtön ablakából géppisztollyal tüzet nyitottak. Így lelte halálát a húszéves, jegyben járó ápolónő, és mellette két mártírtársa Szabó Béla és Halász Ödön.

Ahogyan arról korábbi cikkünkben olvashattak, az őket eltemető Lányi János kanonok börtönbe került, amiért megadta a végtisztességet az együtt eltemetett fiataloknak az újvárosi temetőben.

Ma már csak két sír van itt: Máté Máriáé és Szabó Béláé, Halász Ödönt a Nádorvárosi temetőben temették újra. A két itteni sír felett emlékeztek meg a mártírok tisztelői, kortársak és harcostársak.

„Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért...” olvasta az evangélium szavait dr. Lukácsi Zoltán kanonok plébános Máté Mária sírja fölött, majd imádkozott azért is, hogy a maiak méltón tudjanak élni a hősök példájához.

Dr. Fekete Dávid képviselő úgy fogalmazott: 1956-ban a magyar nép egy emberként mondta azt hogy elég volt! – Elég a kommunista elnyomásból, a zsarnokságból, abból hogy az ország elveszítette a függetlenségét. Nekünk Győrieknek különösen is fontosak, hiszen Győr második forradalmi városként emlegették Budapest után. Ahogy Budapesten, úgy Győrben is elkezdődtek a forradalmi cselekmények és a kezdeti eufória vérengzésbe csapott át, hiszen tüzet nyitott a karhatalom.

A képviselő azt mondta, fontos emlékezni azokra, akik fel merték emelni a hangjukat a szabadság mellett. – Mit üzenek nekünk ma? Azt hogy emlékezzünk, hogy a szabadságért sok-sok generáció hullatta a vérét!

Az emlékezők, köztük a nemzetőrök és Büki Lajos – aki maga is tizenkét év börtönt viselt a forradalmi cselekmények után –,  elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágait és mécseseit a két síron.

A megemlékezésen az Újvárosi Művelődési ház kórusa közreműködött hangszerrel és énekkel.