Az élhetőbb városért készült akcióterv Győrben

– 2022. szeptember 22-én Győr csatlakozott az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez. Az unió ezt a szövetséget azért hozta létre, hogy egyesítse mindazokat az önkormányzatokat, akik aktívan akarnak tenni a klímavédelem érdekében, többek között az energiafelhasználás csökkentésével, illetve egyéb intézkedésekkel is. A város az önkéntes csatlakozással azt is vállalta, hogy az általa választott bázisévhez képest 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátását, elkészíti és benyújtja az EU egységes szempontrendszere szerint kialakított akciótervét, a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (Sustainable Energy and Climate Action Plan, SECAP), képességeihez és lehetőségeihez mérten végrehajtja a SECAP-ban meghatározott célok elérését előmozdító intézkedéseket, valamint kétévenként jelentést tesz a szövetség felé az elért eredményekről, négyévente pedig elkészíti és benyújtja a monitoringkibocsátási leltárt.

Azt látni kell, hogy 

mert ha mindenki így gondolkodik, soha nem változik semmi.
– Mire lehet alapozni az akciótervben?
– A tanulmány elemzi a város helyzetét klímavédelem és energiafelhasználás szempontjából. Rengeteg adatot tartalmaz arról, hogyan alakult a város energiafogyasztása az elmúlt években a különböző energiahordozók és végfelhasználók szerint, hogyan alakult ezzel összefüggésben az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása különböző szektorokban, szereplőknél. Így meg lehet határozni, melyek a legnagyobb hatótényezők a városon belül, kik, hogyan járulnak hozzá a város karbonlábnyomához. 

Az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának elkészítésekor a 2018-as év lett a bázisév, így a SECAP-é is. A kapott adatok elemzése kapcsán megállapítható, hogy az üvegházhatású gázemisszió mértéke 2018-ban 712.881 tonna szén-dioxid egyenértékű kibocsátás volt. Ebből az épületek, létesítmények, berendezések és az ipar tette ki a teljes kibocsátás 89,5 százalékát. A közlekedési szektor a kibocsátások 5,51 százalékáért felelt. A közlekedésen belül a legmeghatározóbb tényező a lakossági közlekedés volt 30.579 tonna szén-dioxiddal, ezt követte a közösségi közlekedés 6084 tonna szén-dioxiddal. Energiafajtánként tekintve a legnagyobb részesedéssel a villamos energia bírt, 376.116,5 tonna, majd ezt követte a földgázfogyasztás, közel 261.584,6 tonna, a harmadik és negyedik helyen az üzemanyag-fogyasztás áll, melyből 20.588 tonnát képviselt a benzinfogyasztás és 18.666 tonnát a gázolajfogyasztás. A távhő és a cseppfolyós
gáz felhasználásából származó ÜHG-kibocsátás elenyésző volt. 
Feltártuk azt is, hogy a város mit tett eddig a klímavédelemért. Szerencsére Győrben is elindultak már jó folyamatok. A megújuló energia termelés terén is számos sikeres projekt valósult meg az elmúlt időszakban, például napelemes beruházások, a geotermikus energia hasznosítása. Az energia- és környezettudatosság jegyében a városüzemeltetés keretein belül kiemelt cél a LED-es közterület-világítások, megvilágítások elterjesztése. 2022-ben elindult a városban is a lakossági LED-csereprogram. Az önkormányzat jelentős hangsúlyt fektet az energiahatékonyság folyamatos növelésére és folyamatosan törekszik az energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformálásra is, melyre jó példák az elmúlt évek rendezvényei, mint a Mobilitási Hét, az Ökoolimpia, vagy a Győri Klíma Expo.  

Sokszor a klímavédelem teljesen logikus lépések folyamata. 

Ha energiafogyasztást akarunk csökkenteni, mert a rezsiszámlát szeretnénk kisebbíteni, akkor a klímavédelemnek is jót teszünk, hiszen vagy kevesebb energiát fogyasztunk, vagy alternatív forrásokból elégítjük ki az igényeket, ami ebben az esetben a megújuló energiákat jelenti, ami szintén pozitív a klímavédelem szempontjából. Mind ezen a téren, mind infrastrukturális fejlesztések terén a városban sok akció zajlott le a múltban, de még hosszú út áll a város előtt. Az elmúlt időszak energiaválsága felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet hátradőlni.