60 éve a gesztenyeszüret, 50 éve a háztáji állattartás, 10 éve a dráguló bankolás volt terítéken a Kisalföld hasábjain

60 éve
1963.10.12.
Gesztenyeszüret

Ágfalva és Sopronbánfalva határában megélénkültek a szelídgesztenyefákkal beültetett domboldalak. Igazi szüreti hangulat van már napok óta a gesztenyésben. Az ágfalvi oldalon a negyven holdas rengetegben valósággal elvesznek a szüretelő asszonyok és gyermekek. Aki csak teheti, gesztenyét szed ezekben a napokban. A gesztenyeszedőknek kedvez az időjárás, örülnek annak, hogy még nem lepte be falevél a földet, és így könnyebb megtalálni a lehullott gyümölcsöt. Kis tisztáson van az átvevőhely a hegyoldalban. Naponként más-más vezetőségi tag veszi át a szedőktől a gesztenyét. A hegy túlsó oldalán másik átvevőhely működik. A minap délután három órakor csak az egyiknél már 24 tele zsák várt elszállításra. A Sopron környéki hatalmas gesztenyésben naponként 20-25 mázsát takarítanak be a közkedvelt csemegéből. Ez a szüret tart talán a legtovább. Már megkezdődött és még november végén is járják a hegyoldalt a szedők. Most a legkönnyebb a munka. Később már kutatni kell az avarban. A szedők díjazása is hetenként változik. A szüret kezdetén minden nyolcadik kiló gesztenye az övék. Később ahogy fogy a gyümölcs, úgy emelkedik a szüretelek részesedése. Végül aki lefizet egy húszast, minden gesztenye az övé, amit aznap felszed. A termés egy része első osztályú áruként kerül a fogyasztókhoz. Az ősznek e kedves ajándéka néhány napon belül mindenhova eljut. A gesztenye bevonul a cukrászdákba, ahol pürét csinálnak belőle, és az utcasarkokra, ahol sütik. Egy-egy zacskó belőle jóleső meleget áraszt majd a felöltők zsebében.

50 éve, 1973. október 12- én írtuk

A háztáji állattartás kapuvári tapasztalatai 
Tegnap délelőtt ülést tartotta Kapuvári városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, s a napirenden szerepelt a háztáji állattartás fejlődésének néhány tapasztalata. Sipőcz Géza, a mezőgazdasági osztály vezetője írásbeli beszámolójában tájékoztatta a végrehajtó bizottságota háztáji állattartás alakulásáról. Megállapította, hogy minden közös gazdaságnak érdeke a háztáji állattartásban rejlő lehetőségek kihasználása. Népgazdaságunk igényei ezt követelik, a határozatokés intézkedések a háztáji gazdaságok anyagi lehetőségeinek hasznosítását szorgalmazzák. Hatásuk a termelésben már érezhető. A háztáji gazdaságok tenyésztési és árutermelési tevékenysége megélénkült. Az intézkedések hatására 1971-ben és 1972-ben a mezőgazdasági osztály felügyelete alá tartozó községek háztáji gazdaságainak 474 előhasi üszőre 3 792 000 forintot fizettek ki állami hozzájárulásként. Kedvező a hatása annak a minisztertanácsi határozatnak is, amely előírja, hogy a háztáji tehenek utánpótlásához az OrszágosTakarékpénztár huszonötezer forint hitelt nyújthat. Gondot okozott viszont a háztáji gazdaságokban az üszőborjúk és a hízott üszők elszállításának időnkénti késlekedése. Ezt a helyzetetnémileg javította, hogy az A-minősítésű üszőborjúkat felvásárolta a kapuvári Lenin Tsz. 1970-től 1973-ig a szarvasmarhatartók száma csökkent. Az állatlétszám szintén kevesebb (131-gyel), mint három évvel ezelőtt. Ugyanakkor a tehénlétszám nyolcvanhéttel növekedett. Több tehén tartását a tejtermékek növekvő felvásárlási ára ösztönözte. A háztáji állomány növelése vagy a jelenlegi szintentartása a cél Kapuváron. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak hosszabb távon is szerepük lesz megyénk szarvasmarha-tenyésztési terveiben. Mindezt erősíti aza körülmény, hogy Babót, Heves, Kapuvár, Osli, Vitnyéd háztáji és egyéb gazdaságainak szarvasmarha-, illetve tehénlétszáma egyenlő az említett községek téeszeinek szarvasmarha- és tehénlétszámával. A vb-ülés hozzászólói közül Haraszti László, a megye mezőgazdaság és élelmezésügyi osztály vezetője elmondta, hogy a tej árának növekedése visszavetette a tej fogyasztást. A jövőben ennek javításán kell munkálkodni. A többi hozzászóló kérte, hogy a megyei és a városi mezőgazdasági szervek továbbra is ösztönözzék a háztáji termelőket és kísérjék figyelemmel, hogyan támogatják a téeszek a háztáji és kisegítő gazdaságok állattartását. Máris beszámolhatunk jó példáról. Osliban és Vitnyéden legelő építéssel járult hozzá a téesz a háztáji takarmányigényeinek kielégítéséhez. 

10 éve
2013. október 12.

Méregdrága a bankolás 

Másfélszer kerülnek többe a pénzügyi szolgáltatások, mint egy évvel ezelőtt
Egyre nagyobb kiadást jelent a családoknak bankszámlájuk, bankkártyájuk: egyetlen év alatt másfélszeresükre drágultak apénzügyi szolgáltatások. „Céges bankszámlám havidíja korábban 600 forint volt, aztán felment 990-re. Néhány napja viszont azzal szembesültem,hogy 3700 forintot vontak le. Azt hittem, tévedés, de a banknálmondták, hogy nem” – panaszolta lapunknak egy nevét nem vállaló vállalkozó, aki az egyik győri belvárosi bankfiók automatájánál állt sorba tegnap. Azt is hozzátette, váltani akar, mert a magas költséget nem akarja fizetni. A győri Kiss Attila viszont már lépett is. „Korábban három bankszámlám volt. Egyet megszüntettem, és még egyet megfogok” – mondta. 
A Központi Statisztikai Hivatal tegnap tette közzé a legfrissebb, szeptemberi inflációs adatokat. Ezekből kiderül, hogy miközben az árak összességében mindössze 1,4 százalékkal voltak magasak-a legnagyobb drágulása készpénz felvételeknél volt. Itt sok bank kínált korlátlan, díjmentes lehetőséget, amelyek gyakorlatilag eltűntek a piacról.
Ezenkívül a legtöbb pénzintézet már díjat számít fel az utalásokért, esetenként a kártyás vásárlásokért is” – magyarázta Kurucz András. Szerinte az ügyfelek zöme reagált a változásokra: akinek több számlája volt, az jellemzően egyet tartott meg, emellett egy kisebb bankváltási hullámot is megfigyeltek. Dr. Tatay Tibor, a győri Széchenyi István Egyetem gazdasági elemzések tanszékének docense ugyanakkor úgy látja, hogy a bankok nem csupán a tranzakciós adó, hanem jövedelmezőségük visszaesése miatt is drágítottak. „Az utóbbi években a hitelezésen veszteséget szenvedtek el, amit a jutalékos üzletágakban próbálnak meg ellensúlyozni” – jegyezte meg az oktató, aki négy bankszámlájából kettőt maga is megszüntetett.