Soproni logopédust kérdeztünk a felnőttkori beszédfejlesztés esélyeiről

Felnőttkorban a beszéd- és nyelvi kommunikációs zavarok önállóan is előfordulnak (pl. diszfónia), de gyakorta különböző betegségekhez társulva, azok következményeként jelennek meg. A beszédproblémák javítására ebben a korban is van lehetőség, legyen szó enyhe eltérésről vagy súlyosabb, komplex ellátást igénylő sérülésről.

– A neurológiai osztályon a legtöbb esetben stroke, agyvérzés, traumás fejsérülés, illetve daganatos betegségek következtében kialakuló kognitív és beszédzavarok fordulnak elő. Ezeket szerzett nyelvi (afázia) és beszédzavaroknak (dizartria) nevezzük, mivel a betegek beszédkészsége egyszer már kialakult, de egy agyi történés következtében részben vagy egészben elveszett – kezdte Virágh Anna, a Soproni Gyógyközpont beszédfejlesztője.

– A rehabilitáció során rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb terápiát annak érdekében, hogy a beteg lehetőleg teljes életet élhessen és visszatalálhasson a betegség előtti életszerepei- be és tevékenységeibe. Minél pontosabban ismerjük a tüneteket, annál pontosabb diagnózist állíthatunk fel, ez pedig az egyénre szabott fejlesztési utat, a terápiát is meghatározza – hangsúlyozta.

– A beszédszándék megszületésétől és a mondandó gondolati megtervezésétől a komplex mondatok kimondásáig minden szakaszban előfordulhat, hogy szükség van fejlesztésre, támogatásra. Az igen színes tüneti kép következtében a terápiás, fejlesztő folyamat is változatos, személyre szabott – egészítette ki a szakember.

– A nyelvi és beszédzavar vizsgálata a zavar profiljának feltárását tartalmazza. Ez több területet érintő, összetett folyamat, amely vizsgálja a nyelvi és beszédprodukció valamennyi területét. Van, hogy a légzés rendezése, a beszédlégzés optimalizálása az első feladat, van, hogy a hangképzést, az artikulációs folyamatot kell fejleszteni, de olyan is előfordul, hogy az írás-olvasás szorul támogatásra – sorolta.

– Nemcsak a betegre, hanem annak családjára is hatással vannak a komolyabb, kommunikációs problémák. A beszédében akadályozott családtag folyamatos segítségre szorul a mindennapi teendők elvégzése, például a bevásárlás, háztartás körüli dolgok vagy ügyintézés során. Emiatt a hozzátartozók automatikusan bevonódnak a folyamatba, így számukra is támogatást kell nyújtanunk. Motiváljuk őket arra, hogy aktívan, türelemmel vegyenek részt az érintett terápiájában, ezzel elősegítve a mielőbbi javulást és függetlenséget – zárta a beszélgetést Virágh Anna. 

A stroke tünetei

Bármilyen apró beszédzavar árulkodó tünet lehet. Mindig kérjük meg a beteget, hogy mondja meg a nevét. Ha ezt sem tudja megtenni, az már egy biztos jel lehet. Kérjük meg, hogy mosolyogjon, emelje fel a kezeit, ezzel megállapítható a féloldali végtaggyengeség. Beszédes tünetek lehetnek még a zsibbadás, a száj hirtelen félrehúzódása, a hirtelen kialakuló látászavar, valamint a zavartság. Amennyiben ezeket a gyanús tüneteket észlelik, kérjük, azonnal hívjanak mentőt.