Roth Gyulára emlékeztek Sopronban

A Kossuth-díjas egyetemi tanárra emlékezve dr. Facskó Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatalának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd idézte fel a neves tudós életútját. 

Roth Gyula életútja Sopronból indult és Sopronban fejeződött be. A Líceumban letett sikeres érettségi után a selmecbányai Akadémia hallgatója lett, ahol 1896-ban sikeresen államvizsgázott. Gyakorlati munkáját Erdélyben kezdte, de 1904-ben már ismét Selmecen volt, az Erdészeti Kísérleti állomás munkatársaként. Itt indította be erdőművelési kísérleteit, és elsőként hívta fel a figyelmet szálaló erdőre, mint a tartamos erdőgazdálkodás és az „örök erdő” egyik lehetséges megvalósítási módjára. 1907-től már az Akadémián is tanított.

Az intézmény Selmecbányáról való kényszerű költözésekor kitartóan kardoskodott a mellett, hogy a főiskola Sopronban, szülővárosában kapjon elhelyezést. A nemzetközi szaktekintély kitűnő nyelvismerettel rendelkezett, s így 1929-ben alelnöke, 1932-ben elnöke, később örökös díszelnöke volt az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának, a IUFRO-nak. Sopronban Roth Gyula tanszékvezető egyetemi tanár lett, vezette az Erdőműveléstani Tanszéket, melynek gondozásában akkor a vadgazdálkodással-vadászattal kapcsolatos tárgyak oktatása is zajlott. 1937-38-ban betöltötte a József Nádor Műszaki Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékáni tisztét. Munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal ismerte el a magyar állam. Sírja Sopronban, az Evangélikus temetőben található.

Roth professzor szobránál az Erdőmérnöki Kar koszorúját helyezte el dr. Heil Bálint dékán, valamint a szellemi örökséget tovább vivő két intézet igazgatója prof. dr. Lakatos Ferenc és prof. dr. Jánoska Ferenc továbbá a tisztelet és az emlékezés virágait a Roth család jelen lévő tagjai.