Kismartoni delegáció érkezett Sopronba

Immáron húsz évre nyúlik vissza a testvérvárosi kapcsolat Sopron és Kismarton (Eisenstadt) között, melynek alkalmából a kismartoni delegáció kedden városlátogatásra érkezett. A delegáció megtekintette többek között a városháza épületét, ahol Farkas Ciprián polgármester köszöntötte őket.

A kismartoni delegáció kedden érkezett Sopronba, ahol körbejárták a belvárost, a városnézés után pedig Farkas Ciprián polgármester köszöntötte őket a városházán, ahol megismerkedhettek a nagyterem falait díszitő, Sopron történelmével és jelképeivel. 

- A testvérvárosokkal fenntartott kapcsolat mindig lehetőséget teremt az adott város polgárainak arra, hogy megismerjenek más kultúrákat, népeket és embereket. Sopronnak kiterjedt testvérvárosi hálózata van, Ausztriától és Németországtól kezdve Görögországon át egészen Japánig terjed. A legintenzívebb kapcsolatokat a német és az osztrák településekkel tartjuk fenn, köztük a német Kemptennel és Bad Wimpfennel, valamit az osztrák Kismartonnal. Ez talán nem is véletlen, ugyanis a német kultúra Sopronban lépten-nyomon jelen van, hiszen a második világháborúig német nyelvű város volt - mondta el a polgármester. Hozzátette, ma is aktívan jelen vannak a német közösségek a városban, amelyre büszkék lehetünk, és fontos megőriznünk a kulturális hagyományainkat. A lehetőség bárkinek adott, hogy német nyelvű óvodában vagy iskolában folytassa a tanulmányait, de még a német nyelvű Evangélikus istentisztelet is biztosított. Így magától értetődő, hogy kiemelkedően kezeljük a német nyelvterületekkel való intenzív és jó kapcsolatokat.

Farkas Ciprián a köszöntőjében kitért az elmúlt években megvalósult városfejlesztésekre is, de beszélt a mindennapokat érintő problémákról, mint a korlátozott határátlépés. 

- Sopron dinamikusan fejlődő város, melynek nagyságrendileg hatvanezer állandó lakosa van. Két és fél évvel ezelőtt végeztünk egy felmérést, melyből kiderült, hogy az aktívkorú lakosság 25 százaléka autóba ül, vagy vonatra szál és a határon túl vállal munkát. A lakosság egy jelentős része a munkáját, szorgalmát és tehetségét Ausztriában hasznosítja, nem beszélve arról, hogy az adót is ott fizetik. Mindennek hiánya érzékelhető a városban, ráadásul a problémát az is jelenti, hogy délután hazatérve Magyarországon várják el a közszolgáltatásokat. Az terveink és céljaink közt szerepel, hogy a magyar munkavállalók a hazájukban találják meg a számításaikat, és itthon járuljanak hozzá a gazdasági fejlődéshez, de ez egy hosszú folyamat lesz - részletezte.

A polgármester hangsúlyozta, Sopron az elmúlt hét évben olyan fejlődésen ment keresztül, amelyre az elmúlt kétszáz évben nem volt példa. Számtalan infrastrukturális fejlesztés valósult meg, becsatlakoztunk a gyorsforgalmi autó-úthálózatba, parkolóház épült, Integrált Rendészeti Központ létesült, melyben a tűzoltóság és a rendőrség kapott helyet, de elkészült az új Múzeumnegyed és megújult a Lőver uszoda is.

- Az ajtónk mindig nyitva áll a német és osztrák barátaink előtt. Habár tudjuk, hogy mostanság a magyar-osztrák kapcsolatok nem a legfényesebbek, mégis sokkal több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. Örülnék neki, ha minden szomszédos település vezetője így gondolkodna, és biztosítanák a szabad határátkelést. A magyar kormány is törekszik a gördülékeny közlekedésre a két ország között, így megépül a gyorsforgalmi autóút az osztrák határig. Ugyan a találkozó nem erről szól, de az álláspontunkat nem adjuk fel, és minden fórumon igyekszünk elérni, hogy Ausztria csatlakozzon a terveinkhez, és összekapcsoljuk a gyorsforgalmi utakat - zárta a gondolatát Farkas Ciprián.

A kismartoni delegációnak lehetősége volt kérdéseket is feltenni a polgármesternek. Szó eset többek között a Fertő-parti fejlesztésekről is, amelyről Farkas Ciprián elmondta, az állam a Fertő-part magyar oldalán egy szabadidőközpontot szeretne létrehozni, melynek célja, hogy a magyar emberek úgy tudják élvezni a tó adottságait, mint ahogy az osztrákok évtizedek óta megtehetik a túloldalon.