Erről írtunk 10 éve - Több tucatnyi embert evakuáltak Győr Belvárosából

Erről írtunk 50 éve - Teljes üzem Petőházán

Megkezdte a cukorrépa feldolgozását a Petőházi Cukorgyár. Az első szállítmányok - 340 vagon - az Alföld mezőgazdasági üzemeiből érkeztek, s mire a gyár körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek is megkezdik a cukorrépa a szedését és átadását, összesen 5500 vagon cukorrépát dolgoz fel a Petőházi Cukorgyár az Alföldről.

A gyár körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szeptember végén kezdik el a cukorrépa átadását, mint, ahogy a termelési szerződésekben vállalták. A körzet gazdaságai 8300 hektáron termeltek az idén cukorrépát, s az elő becslések szerint 26 500 vagon terményt adnak át feldolgozásra a gyárnak.

Fontos, hogy a gazdaságok a szerződésekben vállalt sorrendben és időben adjákát a termést, mert csak így tud a gyár zökkenőmentesen, folyamatosan dolgozni. Ugyanakkor

ne idegenkedjenek a mellékterméktől: a száraz vagy nedves szelettől. A mellék termékre annál is inkább szükség van az idén, mivel a nagy szárazság megtizedelte a takarmány termést.

30 éve - Gyáravatás Mosonszolnokon

Mosonszolnok történetében döntő fordulatot jelentett a szombati nap. A falu határában SAMA Járműalkatrész-gyártó Bt. elnevezéssel gyáregységet avattak. A német érdekeltségű vállalkozás gépjárművek gyártásához állít majd elő és szállít kiegészítő alkatrészeket, berendezéseket. A szombati gyáravatón az egész falu a cég vendége volt, s a helybeliek kaptak egy félmillió forintot érő csekket is.

Mosonszolnok történetében döntő fordulatot jelentett a szombati nap. Egy évvel ezelőtt még kukoricatábla állt a mára már élénk színekben pompázó, SAMA Járműalkatrész-gyártó Bt. elnevezéssel felavatott gyáregység helyén. Az anyavállalat 1910-ben alakult, fő profilja a gépjárművek gyártásához kiegészítők, alkatrészek, árnyékolástechnikái berendezések, biztosítóhálók előállítása és szállítása. Az új üzemben is hasonló tevékenység folyik majd, 25-30 fővel indul a termelés, de a tervek szerint egy éven belül 100 főre növekszik a létszám. A német fél rendkívül optimista, hazánkat látja a piacgazdaság számára legjobban előkészített országnak. Letelepedésüket hosszas mérlegelés előzte meg, a határ közelsége, az autópálya építése, Szitás József polgármester rugalmassága és szorgalma, valamint a magyar emberek tenni akarása elősegítette a döntést Mosonszolnok mellett. A község lakói számára új munkahelyek létesültek, amelyek remélhetőleg jobb megélhetést biztosítanak, s nem utolsósorban öregbítik a térség hírnevét Európa-szerte. A tulajdonos félmillió forintot érő csekket adott át Mosonszolnok polgármesterének, amelyet jótékonysági célokra használhatnak fel.

Az ünnepélyes pillanatok után a falu apraja-nagyja is megnézhette a gyárat, és együtt örülhetett a tulajdonos, a beruházó és a kivitelező cégek képviselőivel. Valószínűleg nem nagyon lesz példa a gyár jövőjében arra, hogy húsz hektoliter sört verjenek csapra, a dolgozók és a helybeliek itt táncoljanak a Motim-fúvószenekar zenéjére, a gyerekek ingyen körhintázhassanak, és a jobaházi Csicseri néptáncegyüttes egy üzemi területen ropja a táncot. Kezdődnek a dolgos hétköznapok.

10 éve - Több száz embert evakuáltak

A Mosoni-Duna partjának most folyó építésénél találtak egy német repeszgránátot a munkások Győrben. A robbanótest a víz alatt volt, de a tűzszerészek biztosra vették, hogy a gyújtószerkezet bent van a gránátban. Úgy tűnt, hogy a helyszínen robbantani kel, ezért több száz győri családot evakuáltak.

A partépítő munkások napközben találták meg a Mosoni-Duna győri, belvárosi szakaszán a repeszgránátot. Ahogy egyikük mesélte a Kisalföldnek: „A kollégák abba is hagyták a munkát, szóltak az illetékesnek. Mi órák óta nem dolgozunk, s mondták is a tűzszerészek, hogy itt most mi nem fogunk betonozni.” Ötven rendőrt vezényeltek a helyszínre, emellett 18 katasztrófavédelmi szakember segítségével Győr-Révfalu egy részét (a Dózsa rakpart társasházait), illetve a Dunapart Rezidencia mintegy 70 lakását kiürítették.

A katasztrófavédelem nyilvántartása szerint 652 embert kellett volna evakuálni, de délután négy-öt óra környékén még nem volt mindenki otthon, sokan a futótűzként terjedő hír hallatán még a rendőrök érkezése előtt távoztak otthonukból, így ez a szám ennél kevesebb volt. A rendőrség 187 embert evakuált. Győr egyik legforgalmasabb hídját, a Széchenyit is le kellett ugyanakkor zárni - ez köti össze a Belvárost Révfaluval, Bácsával, s ezt használják azok is, akik a szlovák határ felé tartanak. A híd lezárását már csak az utolsó pillanatra hagyták: összesen tíz percig tartott a zár, míg a tűzszerészek a folyóba mentek a gránátért. Látványos volt az akció, amelyet azonban nem lehetett elkerülni. Várkonyi Melinda, a tűzszerészek sajtóreferense lapunknak megerősítette: a 8 centiméter átmérőjű német repeszgránát a víz alatt hevert, ezért volt nagyon nehéz megállapítani, hogy a gyújtószerkezete éles-e. Az biztos, hogy a szerkezet benne maradt, így veszélyes volt a szituáció. Az első pillanattól nyilvánvaló volt az is, hogy két megoldás lehetséges: a helyszínen felrobbantják a szerkezetet vagy elszállítják, s utána megsemmisítik. Az ilyen gránátok hatósugara 200 méter - a repeszek ekkora távolságban jelentenek veszélyt, így már érthető, miért az elszállítás volt a jobb megoldás. Ráadásul kiderült, hogy ez úgynevezett „nem kilőtt” repeszgránát volt, ami kevésbé veszélyes, mint a „kilőtt”. Az utóbbi bármikor, akár érintésre is robbanhat. A kitelepítésről délután négy óra tájt döntöttek, s mintegy másfél órát vett igénybe. A Bozsik család a már említett Dunapart Rezidenciában lakik. Az anyukához épp tegnap érkezett meg a nagymama, hogy segítsen a takarításban, amikor kopogtattak a rendőrök, el kell hagyniuk a lakást. „Mit tehetnénk? Megyünk a nagymamához Écsre. A férjem is egyenesen odamegy” - mondta Krisztina, az édesanya. Erre az esetre a katasztrófavédelmi terv alapján a közeli zeneiskolát nyitották meg, de hamar kiderült, hogy az énekórákat nem kell felfüggeszteni, mert a kitelepített embereknek volt hova menniük. Akadt olyan idős ember is, akinek ez nem ment könnyen: neki a mentőszolgálat, illetve a betegszállítás segített. Sokakban felvetődik - főképp a győriekben, akik látják is a Mosoni-Duna partjának rehabilitációját -, hogy mi történik, ha az érintett partszakaszon tovább haladnak a munkákkal. Ezek szerint ugyanis bármit rejthet a folyó, amiről eddig nem tudhattunk. Várkonyi Melinda, illetve Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka elmondta: mást nem tehetnek, mint hogy felkészülnek egy hasonló helyzetre. Megelőző lépést nem tudnak tenni, most is tulajdonképpen egy jó kilométernyi szakasz felújítása után derült csak fény egy gránátra. Nem tudni, hogy a Mosoni-Duna mit rejt. A hídlezárás háromnegyed hattól hatig tartott, majd a forgalmat megnyitották, az emberek hazamehettek. Egy ideig még rendőrök irányították a forgalmat - tájékoztatott Kocsis Tünde, a rendőrség sajtóreferense.