Emlékmű - Magyar település maradhatott Mekszikópuszta - fotók

A trianoni béke következményeként a magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint a többi országban, tartalmát tekintve sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Sopron és a Pinka-völgy története közismert, az már kevésbé, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest. Száz évvel ezelőtt, 1923-ban fejeződtek be a határmegállapító tárgyalások, melynek köszönhetően az egykori Mekszikópuszta magyar település maradhatott.

A történelmi megemlékezésen részt vett Barcza Attila Sopron és térsége országgyűlési képviselője, Prof. dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgatója, Papp Gyula, Sarród polgármestere, valamint Vámosi Lajos, a Három Település Alapítványának alapítója.

- Az egykori Mekszikópuszta, a jelenlegi Fertőújlak Trianon revíziójaként 1923-ban visszakerült Magyarországhoz, amely az UNESCO világörökség része és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe. Óriási dolog, hogy megemlékezhetünk erről a helyről, hiszen száz év óta először tehetjük meg. A rendszerváltás óta most jutottunk el oda, hogy a levéltári iratok feltárásával visszakerestük a terület történelmi múltját és ennek ismeretében készülhetett el az emlékmű is, amely azt hirdeti az utókornak, hogy ez a település visszakerülhetett Magyarországhoz és azóta is Sarródhoz tartozik - hangsúlyozta ünnepi beszédében Barcza Attila.

Papp Gyula Sarród polgármestere jubileumi köszöntőjében elmondta, hogy az 1920-as Trianoni békediktátumban kijelölték azokat a határpontokat, amelyek mentén az új magyar határ kialakulhatott, viszont a felállított határkijelölő bizottságok, ezeknek a pontoknak a kijelölésekor engedékenyebbek voltak és a főúri valamint a helyi lobbinak köszönhetően egy közel másfél éves huzavona után végül megengedték, hogy Mekszikópuszta magyar település maradjon. 1923. szeptember 13-án, a semleges zóna megszűnésével pedig kialakult a mai határ.