Négy újabb érték került a Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktárba

Esztergom és Annavölgy egy-egy értékjavaslatát, valamint két rédei büszkeséget emelt értéktári rangra a vármegyei bizottság. 

Az esztergomi Balassa Bálint Vegyeskar 1948-ban alakult, és a mai napig fontos szerepet tölt be Esztergom város kulturális életében. 2016-tól a vegyes kar vezetője Udvardyné Pásztor Ágnes karnagy, az esztergomi zeneiskola igazgatója. Az idén 75 éves kórus műsora igen gazdag, a régi korok mellett megszólaltatja a XX. századi modern kórusművészet mesterműveit és a mai magyar szerzők legjobb alkotásait. Külföldi és hazai fellépéseivel, elnyert díjaival nemcsak a város, hanem egész vármegyénk jó hírét öregbíti. 

Az Annavölgyi Téli Túlélő Túra ötlete még a ’90-es évekre nyúlik vissza. Bánhidi József, Annavölgy polgármestere családi programként indította útjára. Az évek során településeket, ismeretlen embereket összekötő, megmozgató, hagyományőrző, értékteremtő és közösséget összekovácsoló rendezvénnyé vált, amely iránt több mint 20 év után is, még mindig élénk az érdeklődés. 2022-ben hétszáznál is többen jelentkeztek rá. A rendezvény sikeressége megmutatja, hogy egy viszonylag egyszerű program is sokat tud adni az embereknek. A túrán minden korosztály képviselteti magát. 

A rédei Esterházy-kastély parkja és a 24 Fenyő tanösvény Réde büszkesége, amely akár egész napos programot kínál látogatásakor. A kastély maradványaiból, a parkból, a tanösvényből, a 24 fenyő csoportjából és az intézőházból álló terület olyan különleges együttes, amely természeti, vadászati és történelmi értékeket egyesít. A tanösvény betekintést nyújt – többek között – az egykori Esterházy park növény- és állatvilágába, bemutatja az itt található erdőtársulásokat, fajokat, de emlékképeket villant fel a grófi család életéből, az általuk létesített park egykori pompájáról is. 

Ugyancsak Rédén található a lesaljamajori épületegyüttes a Cuha és a Hajmás-patak összefolyásánál, rendkívül szép természeti környezetben. A majorból közelről látszanak az Öreg-Bakony hegyei. 
A lesaljai épületegyüttes is eredetileg a mezőgazdálkodás céljaira szolgált, és csak az 1920-as évek elején alapította gróf Esterházy Pál a keményítőgyárat a környéken termelt burgonya feldolgozására. A gyárépületeket a környéken bányászott mészkőből építették. Figyelemre méltó az egyszerű, tájba illeszkedő alakjuk és kiépítésük. A különleges építészetű cselédházak felújítottan őrzik a korabeli építészeti formát. Az egyik épület padlásterében régi, ritka háztartási és mezőgazdasági eszközök gyűjteménye látható. Mindezek nyitvatartási időben látogat­hatók is.