Az egyetemi lelkészképzés száz éves fennállását ünnepelték Sopronban

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkész-, munkatárs- és tanárképző egyeteme, Magyarország egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye szellemi elődjének az 1557-ben alapított soproni latin iskolát, a Líceumot tekinti. Kapcsolatuk több száz éves immár, s töretlen. Az lelkészképzés 1892-ben vált önállóvá és működött Soproni Evangélikus Teológiai Főiskolaként, majd a pécsi tudományegyetem evangélikus teológiai karává vált – bár továbbra is Sopronban működött. 1923-ban vált egyetemi szintűvé a lelkészképzés, s ez is a Líceumban kezdődött. Az iskola négy éven át volt otthona a teológiának, ez alatt az idő alatt épült fel a Deák téren az új központ, ahonnan 1951-ben költöztették el az egyetemet. A kapcsolat azonban a mai napig is élénk - derült ki a száz éves évforduló alkalmából szervezett konferencián.

- Örülök, hogy együtt gondolhatunk vissza 1923-ra, arra a pillanatra, amikor az evangélikus lelkészképzés egyetemi szinten folyhatott tovább. Természetesen nem száz éve kezdődött a lelkészképzés, akkor csak új szintre lépett. S milyen jó, hogy ez éppen itt történt! A Líceum és a teológia címere azóta is azonos - kezdte a Dies Academicus tudományos konferencia nyitóbeszédét a Líceum igazgatója, Tölli Balázs. Az iskolát nem kellett különösebben bemutatnia, esetleg a külföldről érkezett vendégeknek, hiszen a Líceum sok mindenben és sok mindenki számára a közös alap.

Szemerei János, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke történelmi visszatekintése közben kiemelte Sopron, a leghűségesebb város és ugyancsak hűséges evangélikus lakóinak szerepét a teológia életében.

A konferencia ünneppé alakult, amikor a Líceum dísztermében az Evangélikus Hittudományi Egyetem új díszdoktorait - Gadóné Kézdy Editet, a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját, Kamarás István professzort és Kónya Pétert, az Eperjesi Egyetem rektorát - avatták.