A nevén szólítják a vendéget a győri Marcal Étteremben

1988 márciusában nyitott meg a győri Marcalváros lakótelepen egy tízemeletes aljában a Marcal étterem. Egy falat történelemmé vált azóta a hely, a győriek többségének kötődik emléke az épülethez. Olyan illusztris emberek jártak itt, mint Lagzi Lajcsi, Szandi, Pataki Attila, Jimmy, de ült az asztalnál országgyűlési házelnök is már. Az étlapon pedig olyan fogások közül válogathatunk mint a szalontüdő, vadas sertés szelet, pacal, kocsonya, eceteshal, vesevelő vagy böllérmáj.

Bella Violetta

Egyházi Lászlótól és feleségétől már átvették fiaik az étterem vezetését, de remélik, a harmadik generáció is bekapcsolódik, és segítenek jól tartani a vendégkört.

Fotó: Csapó Balázs

Egyházi Dávid az étterem mai üzletvezetője a nyitáskor még csak két éves volt. – Édesapámat a Győr-Sopron Megyei Vendéglátó Vállalat nevezte ki üzletvezetőnek. Akkor még Marcalvárosban az egyetlen étterem volt.

Dávid és három testvére belenőttek a vendéglátásba, hiszen kezdettől vitték őket szüleik az étterembe. Jól sikerült a vendégszeretettel való fertőzés: nincs a családban, aki ne az étteremben találta volna meg a hivatását.

– A bátyám és egyik öcsém szakács, a másik öcsém és én pincérek vagyunk. Többen végeztünk vendéglátós mesterképzést is, akárcsak édesapám. Őt követtük a sorban. Bátyám egy rövid ideig volt Budapesten szállodákban gyakorlaton, de ezt leszámítva itt voltunk, és annyira lekötött bennünket, hogy nem is volt alkalmunk elvágyódni. Vannak gyerekeink és próbáljuk őket ugyanúgy bevonni, ahogy bennünket bevontak. 13-11 és 9 évesek, szóda engedést, pohármosást már rájuk lehet bízni. Nagyon örülnék neki, ha ők lennének a következő generáció.

Dávid és testvérei a szüleiket sem ültették kispadra.

–Továbbra is bejárnak, reggelente egy-két órát itt vannak, megbeszéljük a dolgokat, kikérem a tanácsukat. Nagyon jó szellemi tőke nekem az ő tapasztalatuk, ami sok csapdát segít elkerülni. Azt mondja, soha nem gondolkodtak gasztronómiai profilváltáson.

– A trendek jönnek-mennek, mi annyira nem követjük. Kezdettől volt egy kialakult vendégkörünk és arculatunk. Ahhoz hogy változtassunk, mindent le kellett volna nullázzunk, mi pedig nem akartuk veszni hagyni azt, ami bevált. Van olyan vendégünk, akinek csecsemőkorában itt jött össze a családja a keresztelő után, később pedig az esküvőjére is mi főztünk. Turista alig-alig talál ide, de a környékből járnak hozzánk, egész családi sorsok kötődnek ide. Ezt a vonalat nem is tudják más éttermek úgy képviselni, ahogy mi tesszük. Igyekszünk gyorsak, udvariasak lenni, és olyan légkört teremteni, ami másutt nincs. Olyan belsőséges viszonyt alakítunk ki a vendéggel, amiben másutt aligha lehet része. Itt tudjuk a legtöbb vendég nevét. Ha vannak is hibáink, egy ilyen családi baráti kapcsolat áthidalja.